Színe lazac, íze eper
Vajon a Szombat olvasói milyen borral ünnepelték a pészachot? Olcsó mevusalba mártogatta mindenki az ujját, amikor a hagadában a tíz csapáshoz ért, vagy a százdolláros Carmel Limited Edition-nel fröcskölte össze a tányérját?
Egyáltalán: izraeli, magyar, francia vagy újvilági kóser került az asztalra? Hol vásárolta? Itthon, a Bamóban (Dob utcai Kóser bolt – a szerk.), vagy rendelte az interneten?
Tekintve azonban, hogy vége a télnek, sőt, a pészachnak is, áttérhetünk a „forralt borokról” a hagyományos, nem feltétlenül kóser és magyarországi italokra.
Nemrég fedeztem fel a beszédes nevű JWines online kóser borboltot. (http://jwines.com/index.php/) Magyarországon kívül a legtöbb bortermelő ország kóser termékei megrendelhetőek. A pár dolláros üvegektől a közel százdolláros palackokig széles a választék. Tekintve, hogy vége a télnek, sőt, a pészachnak is, áttérhetünk a „forralt borokról” a hagyományos italokra.
A szüret utáni hatodik hónap körül megjelennek az üde rosé borok. Jó érzés kiszabadulni a négy fal közül. Piknikezni, vagy a kertben felbontani egy üveg illatos bort. Már kapható Dúzsi Tamás kékfrankos roséja, és nem is drága, a Bortársaságnál 1790 forint. Ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt Dúzsi Tamás minden kékszőlőjéből készített rosét. Egy egész exkluzív sorozattal jelentkezett a pinot noirtól a merlot-n át a már méltán népszerű kékfrankosig. Idén vajon lesz-e szerencsénk?
Márciusban jelent meg Heimann Zoltán Mammaróza roséja. Még nem kóstoltam, de azt mondják, hogy a rosé testesebb, dúsabb arcát mutatja. Kóstoljuk össze az enyhén buborékos Dúzsival, így megérezhetjük Szekszárd sokszínűségét.
Idei felfedezésem a Szeleshát pincészet. Már kapható egy cuvée és egy kékfrankos roséjuk is. Utóbbi csak korlátozott tételben, így az ínyenceknek sietniük kell. Ahogy olvastam: lazac színű, epres, cseresznyés ízvilágú tavaszi, hűsítő bogyólé.
Mielőtt áttérnénk a fehérborokra, még eszembe jut Gere Attila Frici nevű rosé gyöngyöző bora. Azt mondanám divatos szóval, hogy olyan „pink”. A színe lágy rózsaszín. Virágzó cseresznyefák is hasonló színben pompáznak. Málna vagy szamóca fröccs ez inkább, mintsem bor. Aperitifnek ideális. Olyan könnyed, hogy az ember meg sem érzi. Viszont felébreszti az emésztőnedveket, és kíváncsivá teszi a gyomrot, tudom is én, egy sült kacsamellre gyümölcsökkel.
Aki ráunt a sok bubira és a lájtos piros-gyümölcsökre, annak ajánlom a Légli birtok Gesztenyés Riesling válogatását, 2007-ből. Emlékeim szerint közel olyan jó évjárat volt, mint amilyen nagy durranás 2011. Talán sokunkban él az a tévhit, hogy a rizling „kocsisnak való, savankás” bor. Egy vajas chardonnay behízelkedő íze vagy egy bodzás sauvignon blanc ízéhez képest nem biztos, hogy a kellemes fehérbor kapcsán a rizling jut elsőre eszünkbe. Ám a Gesztenyés-dűlő túlérett szemeiből komoly, elegáns bor született. Erős savgerincéhez méltó test párosul, eleganciája a kiegyensúlyozottságán kívül komplex, érett ízvilágában mutatkozik meg. Nem olcsó bor, fehérért nem biztos, hogy sokan kiadnak ötezer forintot, de számomra az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb fehérbora.
Vörös után kutatva benéztem kedvenc online judaika boltomba, ahol nagyon szép kipákat lehet kapni, most leértékelve, de vörösborból több mint gyenge a felhozatal. Jeruzsálemben élő barátom vitt el a suk melletti borboltba, ahol három üveg Barkant lehetett kapni kettő áráért. „Na – mondtam – ez már nem kamu, mint a duty free”. Be is feccöltem, ahogy boldogult nagyanyám mondta anno. Ritkán veszek merlot-t, mert sokszor házasítási alapnak használják, és a divatosabb fajtákat támogatják meg jó testű levével. Viszont ez a merlot önmagában is megállja a helyét. Sőt! Számat teljesen betöltötte bársonyos testével. Aszalt szilvás ízvilága hosszú lecsengésű. Személy szerint szívesebben fogyasztottam beszélgetéshez, mint vacsorához. Itt olvashatnak róla.
Vadas János