Találatok ‘ Cs. M.’
Összesen 741 találat (201 - 220) : Cs. M..
Az undor nagyobb az isteneknél
Volt már majd húsz éve, amikor először kísérletet tettem rá, hogy megfejtsem Petri költészetének titkát. Jó előre bebiztosítottam magam azonban mindenfajta kudarc ellen.
Először is nem valamelyik verseskötetéről írtam, hanem összegyűjtött interjúiról. Legalábbis ezt … Tovább »
A felfújható gumikalapács (70 év – 70 tárgy – végtelen történet)
Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.
Roni Dorot, politikai szociológus, a Haarec izraeli napilap … Tovább »
Sávuot – ünnep, közösségi élmény, tanulás, virrasztás
A BZSH-Mazsihisz zsinagógai ünnepségein kívül a Bálint Házban és a Chabad-EMIH rendezvényein, az imák mellett egész éjszakai tanulással, közösségi gondolkodással is köszönthetik az érdeklődők Sávuot – a Tóraadás – ünnepét.
Bálint Ház
Itthon. Otthon. Haza. Egyszerű, … Tovább »
Misna magyarul – Moed Katan 3
Ők vágatnak hajat a félünnepen: aki a tengeren túlról jött, vagy aki fogságból jött, vagy a börtönből, vagy a kiközösített, akit a Bölcsek visszafogadtak, és aki Bölcshez fordult, és elengedték (eskü kötelessége alól), a názir és aki a tisztátalanságától megtisztult.
Misna, … Tovább »
Bitorló a skatulyában
A következő félórában kiderült, hogy Jólesz László, úgy is, mint a Magvető egyik főszerkesztője, nem volt rest megszámolni, hogy Jó vér című regényem kéziratának háromszázhetven oldalán hányszor fordul elő a van, illetve a lesz szó.
Előbb hatásszünetet tartott, hogy … Tovább »
“Nem tudok nem írni róla” – A holokauszt az amerikai zsidó irodalomban
Magyarországi zsidó vallási szervezetek, intézmények emlékezetpolitikája II.
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
Miért kell nekünk Philip Roth?
„A légó parancsnok megdicsért, pedig én csak zsidó vagyok”
Az alábbiakban részletek olvashatók Fóti Györgyné, Urbán Erzsébet kamaszkori naplójából, 1943 májusától a felszabadulás napjáig, 1945. január 18-ig. Az írógéppel írt szöveget (ami háború utáni tisztázat) Fóti Tamás, a szerző fia bocsájtotta rendelkezésünkre.
Fóti … Tovább »
„Egy holokauszt túlélő nem mondhatja, hogy nem zsidó”
Tibi a vérzivatarban
Egy történelmi eseménynek, eseménysorozatnak vannak jelentős és kevésbé jelentős szereplői. Az előbbiek szobormodellek lesznek, az utóbbiaknak még emléktáblájuk sincs sehol. (Persze még lehet.)
Ez utóbbi csoportba tartozik 1956 egyik többé-kevésbé elfeledett szereplője, … Tovább »
Világraszóló sikersztori lehetett volna, helyette mégis szánalmas pereskedés zajlik
Pápán, a II. világháborúban elhurcolt zsidóság életéről szóló kiállítással az történt, ami errefelé szokott. Jól indult mindent, aztán…
A történet kezdete 2012-re nyúlik vissza. Az Elfeledett szomszédaink annak a közel háromezer pápai zsidó lakosnak … Tovább »
Misna magyarul – Pszachim 9.
“Mi számít messzi úticélnak? Modiin, vagy másfelé, hasonló távolságban, akármilyen irányban – Rabbi Ákiva szerint. Rabbi Eliezer szerint a Szentély udvarának küszöbétől akármeddig.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »
Az ENSZ legdurvább Izrael-ellenes húzásai 2017-ben
Az alábbi listát a UN Watch, egy genfi központú emberjogi civilszervezet tette közzé. A lista az év legkirívóbb eseteiről sajnos a teljesség igénye nélkül készült.
A UN Watch elsődleges célja az, hogy minél szélesebb körben szóvá tegye az ENSZ különböző fórumain folyó … Tovább »
A végső egyenlőség békéje – Emlékbeszéd egy német katonai temetőben
Közelít az év vége, az elengedés és a felkészülés ideje, és nekem is eszembe jutnak a legfontosabb dolgok, amelyek idén történtek velem, például a német nemzeti gyásznap, amikor felszólaltam a budaörsi német katonai temetőben a Mazsihisz elnökeként. Szeretném most Önökkel is … Tovább »
Misna magyarul – P’szachim 4.
Aki átmegy olyan helyről, ahol szokás a munka, olyan helyre, ahol nem, vagy fordítva, mindkét hely előírásai vonatkoznak rá… Senki se viselkedjen az adott hely szokásaitól eltérően.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »
Szerepek és szerepjátékok
„A nők egyenjogúsítása a neológia fennmaradásának egyik záloga” – írta Schweitzer Gábor vitaindító cikkének epilógusában, 2016 októberében. Az azóta kibontakozó vita a nők zsinagógai szerepvállalásáról, és általában a neológia mibenlétéről, számos kritikus kérdést … Tovább »
Konrád Miklós: A magyar zsidóság kikeresztelkedett vezetője avagy Kunewalder Jónás személyes emancipációja
Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »
Nyerges Gábor Ádám: Hátha nincs igazából semmi furcsaság (Részlet a Mire ez a nap véget ér című, készülő regényből)
Schneider fejében elkezdtek valami furát csinálni az emlékek. Életében először volt vele ilyen, hogy az emlékei, anélkül, hogy megváltozott volna bennük bármi, egyszeriben, mégis fokozatosan elkezdtek valami mást jelenteni. Nem volt a pillanatban, amikor ez elkezdődött, semmi heuréka … Tovább »




