Összesen 569 találat (381 - 400) : misna.
“[Szombatévben] nem fizetnek a kútásónak, se a fürdőszolgának, se a borbélynak, se a révésznek, de ad a kútásónak innivalóra. És mindegyiknek ad valami ajándékot.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »
“Nem szabad vadon termő zöldséget gyűjteni és azzal kereskedni a piacon. De árulhatja a fia, miközben ő mellette áll.”
“Égetésre [mécseshez] való olajat és a hetedik év gyümölcsét nem viszik ki Izrael földjén kívülre. Rabbi Simon azt mondta: Hallottam, hogy Szíriába viszik, csak külföldre nem.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »
Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: Az eke és tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és szekeret minden tartozékával.
“Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de Izraelt nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá … Tovább »
Nem építenek lépcsőket… a hatodik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre.
A szomjúság járványa címmel jelent meg a kortárs izraeli költészetet bemutató kétnyelvű antológia.
Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a szombatévben is leveheti a száraz levelet.
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.
A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »
“Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó … Tovább »
Teveszőr és bárány szőrének keveréke, ha a zöme teveszőr megengedett, ha a zöme bárány szőre, tiltott. Fele-fele arányban tiltott. Ugyanez érvényes a len és a kender keverékére.
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »
Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak.
“Vad bivaly, háziállatnak számít, a kutya vadállatnak. Rabbi Meir azt mondja: háziállatnak. A sertés háziállatnak. Az elefánt és a majom vadállatnak. Az ember mindegyiket használhatja teherhúzásra, szántásra vagy szállításra. “
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) … Tovább »
“Egyszer valaki magot vetett a szombatévben a szőlőjében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »
“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül? Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”
Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle.
Képünk illusztráció
Egy sor uborka, egy sor tök, egy sor egyiptomi bab [és újból] egy sor uborka Rabbi Eliezer szerint szabad, a bölcsek megtiltják.
Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet árpát.
Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?