Én már azt sem értettem, hogy a The Guardian minap szemlézett cikkében felsorolt 1300 színész, rendező, producer és más filmipari dolgozó szerint milyen összefüggés van az izraeli filmes cégek, intézmények és fesztiválok, illetve a „népirtás” között; és hogyan lehetséges … Tovább »

A sztárvendégekkel teletűzdelt Velencei Filmfesztiválon 23 perces ovációval fogadta a közönség a tavaly Gázában állítólag izraeli erők által megölt ötéves kislányról szóló filmet.

A “Hind Rajab hangja” című, a 2024. januári eseményekről szóló doku-drámát a közönség … Tovább »

– Az egyik legsokatmondóbb dokumentum a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből arra hív fel, hogy jelentkezzenek azok, akik párt keresnek, sőt erre biztat, minthogy a puszta lét folytatása is kérdéses volt sokak számára, és az egyik legkegyetlenebb élmény, ami a túlélőket … Tovább »

Brieger Jenő öt vagy hat nyelven beszélt.

Kerítésdrótkészítő volt a nyíregyházi piactérhez közeli Rákóczi utcai ház udvarának hátsó részében megbújó sötét kis fészerben, ahol az olaj, az olajszag beleette magát az ember bőrébe, gyomrába, meg az összes vezetékbe, … Tovább »

a repülők is a kerthez tartoznak
a lassan gomolygó felhők is

éjjel a meztelen csigák
a fény amit húznak maguk után
a messzeség
a paranoia
a pogromok
a jel a kapumon
célpont vagyok
a perzselő Nap is a kerthez tartozik
a lassan kiszáradó málnabokrok
az újabb és újabb … Tovább »

Esztergályos Károly pályája az 1960-as évek elején indult, amikor a televízió még gyerekcipőben járt Magyarországon. A főiskolán filmrendezést tanult, bár eredetileg karmester vagy színházi rendező szeretett volna lenni, végül a televízió mellett döntött, mert állandó munkalehetőséget … Tovább »

Az endrődi zsidók

A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »

Beszélgetés Bubryák Istvánnal, második rész. Az interjú első része itt olvasható.

Úgy tudom Benedek István Gábor több filmednek szakértője, tanácsadója volt, miként Haraszti György is.

Igen, mindketten közreműködtek például „A tábornok és a díva” filmem elkészítésében … Tovább »

„Filmet készítettünk a debreceni, 96 évesen kamera elé álló Schwarcz Sándorról, aki elmesélte, hogy túlélt öt koncentrációs tábort és kétszer állt a gázkamra kapujában.”

Néztem egy beszélgetést és ő felolvasott egy idézetet.

„Köztársaságunk és a sajtó együtt … Tovább »

Friedrich Nietzsche, Tatár György egyik nagy inspirációja, akiről nagyon sokan voltunk szerencsések Tőle tanulni, arról beszél híres fiatalkori tanulmányaiban, „korszerűtlen elmélkedéseiben”, hogy mi történik azzal a világgal, amely elveszíti a kapcsolatot saját alapító elbeszéléseivel, … Tovább »

[ad notam: „Az én szemem száraz. Nézni akarok vele.”]

Hálás vagyok, hogy olvashatom, hallgathatom őt, tanulhatok írásaiból; szeretem okosságát, műveltségét, iróniáját és radikalizmusát is. Őt olvasva döbbentem rá — amit ma már nagyon sokan tudnak —, hogy Izraelt … Tovább »

Hosszú betegség után tegnap este elhunyt Tatár György filozófus, egyetemi tanár, aki pár nap múlva, augusztus 17-én ünnepelte volna a 78. születésnapját. A magyar kortárs filozófia meghatározó alakja volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem legendás oktatója. Egész nemzedékek … Tovább »

Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó.

A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni … Tovább »

Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről.

A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. … Tovább »

Molnár Ferenc központi témája a magyar zsidóság asszimilációja, az a nagy jelentőségű társadalmi folyamat, mely a milléneumtól, azaz 1896-tól az első világháború kitöréséig, 1914 eltelt időszakban megvalósítható programnak tűnt. Ez tükröződik a világsikert aratott Pál … Tovább »

Háromszáz fellépővel várja az érdeklődőket a 27. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 7-18. között hat budapesti és pécsi helyszínen.

Örömre hangolunk címmel rendezik meg idén a 27. Zsidó Kulturális Fesztivált a Dohány utcai, a Rumbach utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a … Tovább »

Versek a rámpától Herzlijáig.

KOROMSZÍN  ÚTON

májusi napfény

kátrányszag: ez a rámpa

ide érkezel

virágos mezőn

lépkedsz hamucsendben

koromszín úton

hűlő árnyékban

egy gyári márkajelzés

még olvasható

KÉMLELŐABLAK

acélon … Tovább »

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy két magyar rendező filmje is meghívást kapjon a világ egyik legnagyobb presztízsű seregszemléjére. Kihirdették az augusztus 27-én kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programját: Nemes Jeles László ÁRVA és Enyedi Ildikó CSENDES … Tovább »

Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, … Tovább »

Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen … Tovább »