Régi lengyel-litván zsinagógákról

Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, Szlovákiát járva fényképezte a zsidó múlt emlékeit, zsinagógákat, temetőket. az USA-ban aztán a múlt kutatásba is belekezdett, így több száz kismonográfiája született magyar, lengyel, litván városokról, stetlekről, zsidó múltról, életről.

Most az évek során gyűjtött zsinagógák képeiből adunk közre egy kis ízelítőt. A leírások Ari Tóth Miller kismonográfiájából származnak.

 

Ari Tóth Miller kutatásai nyomán.

Lengyelországban a 16. századtól a 19. századig  minden településen, ahol éltek a zsidó élet szíve és lelke a zsinagógák közösségeiben lüktetett.   Közösségeik a kezdetekben nagy többségében  fából építették fel  zsinagógáikat. Bőségesen állt rendelkezésre a faanyag, például a vörösfenyő. Vilkaviškis  litván település esetében Zygmunt király felesége adományozta a fát a zsinagóga építéséhez.  Másutt a stetl elosztása szerint minden vállalkozónak előre kellett fizetnie egy bizonyos összeget az építési költségekre.A zsidó mesterek gyakran egyetlen szög használata nélkül építették fel a zsinagógákat. Sok zsinagógában volt  pompásan faragott bárka, melyeket szerszámok használata nélkül terveztek és kimunkálásához csak egyetlen faragókést használtak.  A faragott rönkökből épült zsinagógák gyakran többszintes tetővel. A szabályok szerint a zsinagógák  általában nem lehettek magasabbak, nagyobbak, mint a keresztény templom, a városháza. Vilniusban például a törvény betartása, és mégis szükséges belső magasság megteremtése érdekében jóval az utca szintje alá került a zsinagóga padlójának szintje. Kint a zsinagóga háromemelet magasnak tűnt, de belül több mint öt emeletre szárnyallott. A fa zsinagógákat építő ácsmesterek a  tetők alatt  ötletesen elrejtett például támaszokat alkalmaztak, ezek  tartották a  belső kupolákat.  Przedbórzban  8,80 méter magasra emelkedett a hordós nagyterem. A  hordós fából készült plafon egy bonyolult hold és csillag motívumba lett borítva. Gwoździecben1700 és 1721 között egy nyolcszögletű kupola került a teremre. A teljes falfelületet beborító festmények csillagjegyeket, arabeszkeket, állatképeket, virágos mintákat és héber szöveget ábrázolnak.  Ezekben a fa  zsinagógákban a Tóra bárka általában gazdagon faragott oroszlánokkal, virágdíszekkel és állatokkal. .  Lengyelországban 1939-1941 között az  összes fából készült zsinagógát felgyújtotta a megszálló német hadsereg.

Szerencsére a két világháború között Oskar Sosnowski a Varsói Politechnikum Építészeti Tanszékének professzora és Szymon Zajczyk fotós és művészettörténész arra utasította az építészeket és építészhallgatókat, hogy építészeti rajzokon, másolatokon és fényképeken keresztül készítsenek széleskörű dokumentációt ezekről a fa zsinagóga szerkezetekről. Ez a csapat széleskörű adatokat gyűjtött össze, és számos zsinagógáról készített építészeti rajzokat, szín- és részlettanulmányokat, fényképeket. A projekt nagy része megsemmisült a második világháború alatt, de jelentős mennyiségű megmaradt.

A lengyel zsinagógák- különösen a kő építmények- a vallási közösségi funkcióik mellett  gyakran  a települések védelmét is szolgálták.

Luboml( ma Ukrajna),  a Lengyel Királyság valaha egyik legszebb tégla zsinagógájának külső falait védekező galéria vette körül, kilátónyílásokkal.  Lutsk לוצק  zsinagóga épülete fontos szerepet játszott a város védelmében az 1648-1649-es kozákok támadásai ellen. Alagút kötötte össze a zsinagóga épületét az óváros egyéb fontos építményeivel, többek között a katolikus székesegyházzal, egy görög ortodox templommal, a regionális kormányzó rezidenciájával és a regionális bírósággal. Ez a földalatti átjáró összekötötte a város erődített részét a külső kerületeivel, és ostromok során élelemmel és lőszerrel látták el a város védenceit.Vastag megerősített falai  megtámasztották a tetőt, hogy vészhelyzetben ágyú elsütéséhez platformként is lehessen használni. A torony  a csata közbeni  megfigyelést és kommunikációt  tette lehetővé. A zsinagóga főépületén és a tornyon egy vak árkádos mellvéd futott végig .Számos erődtípusú zsinagóga díszítéséhez fogadták el ezt a lengyel reneszánsz épületekre jellemző motívumot: díszértéke mellett védelmet is biztosított az épület tetején lévőknek.

Luboml  Ukrajna Libevne  ליבעוונע

A Nagy Zsinagóga volt az egyetlen hely a városban, ahol az askenázi rítus szerint imádkoztak.  A Simchat Tóra fesztivál keretében több száz Tóra tekercset cipelő zsidó táncolt körmenetben. Sehol máshol nem tartottak ennyi tekercset a Tórából. Az épület túlélte a német megszállást, a szovjet hatóságok 1940-es években történő belépése után bontották le.

Kelmė  קעלעם

Az Old Shult a 18. században építették. 45 év után a zsidó közösség vezetői úgy döntöttek, hogy csillárt vesznek a zsinagógájukba. Egy vilnai kézműves készítette rézből. Középső törzsből negyven tövet ágazott ki, sokféle formájú és gyönyörű görbületű. A kelm lakosai mind hozzájárultak a csillár megvásárlásához, és a közösséghez tartozott. Amikor Vilnából elhozták, a város szélén köszöntötte Kelm összes zsidója. Ezt a csillárt a Szentláda mellé akasztották. A Nagy Öröm napjának (di groiseh simcha) nevezték el.

Vilkaviškis  Litvánia

Hat kis lépésből állt a bimah felemelkedése. Illés prófétának a bimán volt egy szék. A hat lépés tehát a „trón hat lépcsőfokához kapcsolódott. Itt Salamon király trónjának leírására vonatkozik az utalás. 1856-ban a város lakosságának túlnyomó többsége zsidó volt, 4417 zsidó és 834 keresztény.

 Przedbórz

A kőalapra épült  fa zsinagógában 14,20 méter hosszú nagyterem volt, női erkéllyel egy nagy előcsarnok vagy oldalcsarnok felett. Három szintben szinte a mennyezetig magasodott egy bonyolult, nyolcszögletű barokk bimah. Przedbórzban  a falakat  a 137. zsoltár illusztrációja diszíti, melyen a Babilon folyó melletti fák  hangszerekkel függesztett ágakkal, városok tájaival, levelekkel és virágfüzérekkel körülvett imaszövegekkel és egyéb motívumokkal.

Szydłów שידלוב Shidluv  Lengyelország

Reneszánsz stílusú erődített zsinagóga. Nagyon nehéz fa és vasajtók keresztrudakkal biztosítottak biztonságot és menedéket a zsinagógában a pogrom alatt. 1648-49-ben a khmelnickij kozák felkelés idején zsidók százezreit mészárolták le. Szydłówban a támadók nem tudták betörni az ajtót, és a zsinagógában több száz zsidó maradt életben.

Chodorow

Az 1652-ben épült Chodorow zsinagóga teljes egészében fából készült.  1714-ben egy jaryczówi művész festette ki a zsinagóga belsejét, fényes folklórfestményekkel. Egy élénken festett oroszlán és unikornis úgy néznek szembe egymással, mintha táncolnának. Három nyúl végtelen körben kergeti egymást, hosszú fülük belső háromszöget alkot. Bölcs kinézetű medve kényelmesen ül egy gyönyörűen virágzó szőlő között, körülötte fényes madarak kóborolnak. Ebben az állatkönyvben az összes állatot piros, arany és zöld meleg árnyalatúra festették.Köszönhető a Tel Avivi Beth Hatefutsothnak és a Chodorow mennyezet gyönyörűen rekonstruált teljes színű modelljének, hogy még mindig láthatjuk és értékelhetjük azokat az élénk színeket és művésziességet, amelyek egykor a lerombolt zsinagógát díszítették.

Ostrog אוסטרוה

A Nagy Zsinagóga az 1620-as és 1630-as években épült. A 18. században épült az északi bővítés. Két női szekciónak és a Mészárosok Társaságának imatermének adott otthont. „A henteszsinagógának erkélye volt a nyugati homlokzaton; a hagyomány szerint Simhat-Tóra ünnepén a rabbi kiállt az erkélyre és almát dobált a nagyközönségnek. A főépület nyugati részének második emeletén lévő egykori női részlegen „Vatikin” imatermet alakítottak ki. Ez volt a rongykereskedők és hordárok imaterme, és erkélye volt a nagy imaterem felé. E folyosó alatt, a főcsarnok északi oldalán lévő szobában, egy imaszoba volt a Chevra Kadisha temetkezési társaság számára. A zsinagóga ma is áll, de romokban van.

Olkieniki  אולקניק

1812-ben, Moszkvába menetelve, Napóleon és serege megállt Olkienikiben, ahol a helyi zsidó közösség kivonult a fogadására. A zsinagóga szépsége lenyűgözte Napóleont, és hálából a vendéglátásért az uralkodó megajándékozta a hitközséget egy gazdagon díszített, és a kezdőbetűit viselő vörös bársony nyeregtakaróval. A zsinagóga vezetői egy kapporetet készítettek a nyeregtakaróból, és a Frigyszekrény takarójának a tetejére akasztották fel. A kapporet sarkaira a „Gloria et Patria” (dicsőség és haza) szavakat hímezték.

 

Források: Yad Vashem Collections, The Center for Jewish Art, Lost Treasures: The Wooden Synagogues of Eastern Europe, Virtual Shtetl, fotopolska.eu, Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete, fotopolska. eu, Wikipédia Gwo ździec zsinagóga. Handshouse Stúdió: A lengyel fa zsinagógák rövid története.