Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

(Földes Judit: Chagall hegedűse. Győr, 1993, 56 oldal, ár nélkül)

(néhány szó egy fotóról) Kinyitva a magánkiadású, igénytelen külsejű, fűzött verseskötetet (inkább versesfüzetet) először a költőnő portréja – írhatnám – néz ránk, de a szép, fiatal zsidó nő nem néz … Tovább »

Egy kislány áll a tükör előtt. Se­lyem pongyolába bújik, lassan igazgatja magán az anyagra festett paradicsommadara­kat. Kirúzsozza a száját, brossal tűzi össze mellén a dekoltázst. Ő Domján Kati, tizenhárom éves iskolás lány. 1952-t írunk. Anyja néhány hónapja halt meg, értelmiségi … Tovább »

Szokás szerint a hánukkágyertyákat otthon gyújtottuk meg, nem a zsinagógában vagy a tanházban, de ez a bizonyos tanház Bilgorajban kivételnek számí­tott. Az öreg reb Beris voltaképpen ott lakott. Imádkozott, a Misnát búvárolta, eddegélt, néha még aludt is a kemence melletti pádon. … Tovább »

A „gálut” nemcsak „szám­űzetést” jelent. A héber szónak van egy második jelentése is: a „rejtett fel­fedése”. Görög szóval: „apokalipszis”. (Tábor Béla)

szádból szó kiűzetése

a rejtett rád-tárulása

szakadék test-ruhája

te kitakart tekercs

főnév … Tovább »

A leghatározottabban tiltakoznék Herná­di Miklósnak a könyvemről írott (Egy fény­kép Berlinből), a Szombat novemberi szá­mában megjelent kritikájában felsorolt gyanúsítgatásai, előítéletekkel és személyeske­désekkel átszőtt feltételezései ellen – tilta­koznék, mondom, … Tovább »

(Röhrig Géza: Hamvasztó­könyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)

Lehet-e még érvényesen beszél­ni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szó­lunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »

Grafikusnak a “kéz egyszerre al­kotóeszköz és modell. Porscht Frigyes grafikáin azonban a kezeknek szimbolikus jelentésük is van, amint a kéz ábrájának mindig, akármikor vetették is papírra. A kéz jele ősszimbólum: királyi, sőt isteni jelvény. Az uralkodó, az igazság- osztó, büntető, … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

Szagoska kövér kutyája ha lenne

ha meglehetne még

Csak ahogy tiszta-fehér ing még az egyszer

Borocska mellől szöszmés délutánon

Mint foghíjas fésű

Roskatag fotelből ha nézvén

Ahogy ha mellé nyit is a könyvben

Azért jót motyog

Vagy mikor ferde foghíjas … Tovább »

Andrzej Wajda filmet forgat a varsói gettó végnapjairól. A filmben részletesen kíván foglalkozni a lengyel lakosság reakcióival is, akik – a gettó falának túloldaláról – közvetlen szemlélői lehettek a zsidók pusztulásának.

Mivel az SS végső rohama ép­pen 1943 húsvétjára … Tovább »

(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)

Van, aki Auschwitz után elhall­gat, mint aki némasági fogadal­mat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztet­ni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »

Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »

Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túl­habzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szep­tember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét.

Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoz­tatóra, elfelejtett … Tovább »

Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal

Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »

Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter

Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »

* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó iro­dalom története. Az Izraelita Irodalmi Társu­lat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól kö­rülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műve­ket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »

(…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése … Tovább »

Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »