Összesen 158 találat (41 - 60) a(z) Képzőművészet rovatban.
Régi temető és új emlékhely: kidőlt-bedőlt, de beszédes sírkövekkel és holokauszt-emlékfallal.
A Battonnstraße-i zsidó temető a legrégebbiek közé számít Európában. 1272-ben volt itt az első bizonyítható temetkezés – néhány korai sírkő tanúsága szerint. Jó zsúfolt … Tovább »
16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále
2018. 05. 26-11. 25
Gábor Mariann festőművész életútja – pályakép.
Gábor Marianne ötéves korában, 1922-ben – amikor még sem írni, sem olvasni nem tudott – váratlanul lerajzolta édesapját. Nem tehetséges gyerekrajz, hanem figyelemre méltó mű készült, amely méltán megérdemli az egyes sorszámot … Tovább »
“Gellér B. István – vagy ahogy édesapja után mindannyian neveztük: Brúnó – zsidó ember volt, noha tudtommal soha nem járt I’tent imádni a zsinagógába.” Ma búcsúztatták Pécsett az elhunyt festőművészt.
Attól megőrizte makacs, kompromisszumot nem ismerő személyisége, hogy … Tovább »
“A Zsidó Autonóm Terület növény-és állatvilága”
A napokban ezeken a helyeken avatnak botlatókövet Magyarországon.
A botlatőkövek azoknak a háza előtt állít emléket, akiket a vészkorszakban megöltek. A kaputelefon táblája helyett a talaj szintjéből éppen csak kiálló rézlapok őrzik a nevüket a ház előtt, ahol laktak, … Tovább »
Válogatás Ámos Imre utolsó képeiből
A balatonaligai munkatáborból írta 1940-ben a művész Anna Margithoz Rád gondolva c. versét.
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád mégsem mehetek
Köt a parancs s én gyáva lázadó
Csak állok, nézek s csendben szenvedek
Síró … Tovább »
A túlélők története, arcképe és környezete Hermann Ildi tolmácsolásában.
„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla. Átmeneti esettel nem találkoztam.” Így vall a hallgatás … Tovább »
57. Velencei képzőművészeti biennálé (május 13 – november 26.)
Soha nem látott teljességgel, több mint háromszáz munkán keresztül mutatja be a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, Ország Lili munkásságát a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Árny a kövön címmel szombattól látható kiállítása.
A 90 éve született Ország … Tovább »
Bán Mariann (1946-2014) Fuga-beli emlékkiállítása alkalmas a lelki nyugalom megzavarására.
Eddigi tárlatain, az elmaradhatatlan pogácsákat és almákat rágcsálva, örvendtünk szellemességén, gunyoros báján, technikai tökéletességén, kulturális utalásain, és vártuk a folytatást.
A 2000-es évek elejétől tudatosodott mozgalommá az az igény, hogy a használati- és dísztárgyak, és különösképpen az élelmiszerek előállítása újra emberi léptékben, átláthatóan történjen, lehetőleg személyes történetekkel tarkítva.
Mindez hitelességet ad a nagyipari … Tovább »
„Sómenyasszony” a címe annak a nyolc nagyméretű színes nyomatból álló sorozatnak, amelyet Sigalit Landau, a Jeruzsálemben született és Tel Avivban működő művész állított ki nemrég a londoni Marlborough Contemporary galériában.
A vízben készült fotók, (Yotam From fényképész … Tovább »
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa
129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.
Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »
Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.
A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” – szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.
Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »
Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.
A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak … Tovább »
Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.
Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?