Összesen 132 találat (21 - 40) a(z) Képzőművészet rovatban.
Válogatás Ámos Imre utolsó képeiből
A balatonaligai munkatáborból írta 1940-ben a művész Anna Margithoz Rád gondolva c. versét.
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád mégsem mehetek
Köt a parancs s én gyáva lázadó
Csak állok, nézek s csendben szenvedek
Síró … Tovább »
A túlélők története, arcképe és környezete Hermann Ildi tolmácsolásában.
„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla. Átmeneti esettel nem találkoztam.” Így vall a hallgatás … Tovább »
57. Velencei képzőművészeti biennálé (május 13 – november 26.)
Soha nem látott teljességgel, több mint háromszáz munkán keresztül mutatja be a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, Ország Lili munkásságát a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Árny a kövön címmel szombattól látható kiállítása.
A 90 éve született Ország … Tovább »
Bán Mariann (1946-2014) Fuga-beli emlékkiállítása alkalmas a lelki nyugalom megzavarására.
Eddigi tárlatain, az elmaradhatatlan pogácsákat és almákat rágcsálva, örvendtünk szellemességén, gunyoros báján, technikai tökéletességén, kulturális utalásain, és vártuk a folytatást.
A 2000-es évek elejétől tudatosodott mozgalommá az az igény, hogy a használati- és dísztárgyak, és különösképpen az élelmiszerek előállítása újra emberi léptékben, átláthatóan történjen, lehetőleg személyes történetekkel tarkítva.
Mindez hitelességet ad a nagyipari … Tovább »
„Sómenyasszony” a címe annak a nyolc nagyméretű színes nyomatból álló sorozatnak, amelyet Sigalit Landau, a Jeruzsálemben született és Tel Avivban működő művész állított ki nemrég a londoni Marlborough Contemporary galériában.
A vízben készült fotók, (Yotam From fényképész … Tovább »
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa
129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.
Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »
95 éves korában elhunyt Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.
A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” – szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.
Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »
Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.
A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak … Tovább »
Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.
Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?
„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.
Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »
Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]
Női képzőművészek Tóra értelmezése a „Woman of the Book” kiállításon.
Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)
Van úgy, hogy valami már a megszületése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató feketefehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »
1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciának. Az esemény záró estjén, talán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »