Összesen 187 találat (81 - 100) a(z) Képzőművészet rovatban.
A 2000-es évek elejétől tudatosodott mozgalommá az az igény, hogy a használati- és dísztárgyak, és különösképpen az élelmiszerek előállítása újra emberi léptékben, átláthatóan történjen, lehetőleg személyes történetekkel tarkítva.
Mindez hitelességet ad a nagyipari … Tovább »
„Sómenyasszony” a címe annak a nyolc nagyméretű színes nyomatból álló sorozatnak, amelyet Sigalit Landau, a Jeruzsálemben született és Tel Avivban működő művész állított ki nemrég a londoni Marlborough Contemporary galériában.
A vízben készült fotók, (Yotam From fényképész … Tovább »
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa
129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.
Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »
Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.
A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” – szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.
Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »
Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.
A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak … Tovább »
Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.
Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?
„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.
Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »
Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]
Női képzőművészek Tóra értelmezése a „Woman of the Book” kiállításon.
Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)
Van úgy, hogy valami már a megszületése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató feketefehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »
1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciának. Az esemény záró estjén, talán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
László Károly műgyűjteménye
László Károly Bázelben élő világhírű mecénás és műgyűjtő nemrég Magyarországon is bemutatta óriási gyűjteményét, annak egy jelentőségében nagy, számban mégis csak kis részét, a több mint tizenötezer tárgyból körülbelül ezret. … Tovább »
(1936-1996)
Nem mondtuk meg neki életében – mert az ember szemérmes is és tele görcsökkel, dicsérni sem tud igazán -, hogy ha a sors nem az Újlipótvárosba ülteti, a világ egyik legnagyobb grafikusa lehetett volna. Bocsánat, nem lehetett volna, volt is. A valaha volt grafikusok egyik … Tovább »
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »