Franz Kafka sokáig lappangó rajzai az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapján

Miután évtizedeken keresztül páncélszekrényben őrizték őket, a mindeddig ismeretlen rajzok 97 évvel a neves szerző halála után váltak láthatóvá.

A könyvtár nemrég kapta meg az illusztrációkat, miután az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy azok banki páncéltermekből – Kafka több művének kéziratával együtt – kerüljenek az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába. Azóta beszkennelték őket, és most a könyvtár internetes oldalán felkereshetők.

Az illusztrációk – köztük egy önarckép, portrék és karaktervázlatok –1905 és 1920 között készültek. A “Trinker” című egy pohár bor előtt ülő dühös és félelmetes férfit ábrázol, „A tömegek” című pedig öt arctalan figurát. További rajzok a „A koldus és a filantróp”, valamint az „Örömtől megittasulva”.

Ezen kívül a gyűjtemény részét képezik Kafka különböző személyeknek – szüleinek, barátjának Max Brodnak, menyasszonyának Felice Bauernek és a filozófus Martin Bubernek írott leveleinek másolatai.

Kafka héber nyelvű jegyzetfüzete ugyancsak szerepel a honlapon. További tételek a „Falusi lakodalmi előkészületek” három vázlata; az író svájci utazásáról készült feljegyzései; oldalak másolata ’A kastély’ kéziratából, és a „Drága Apám!” levél kézirati másolata, amelyek német nyelven íródtak.

Franz Kafkát (1883-1924) a huszadik század legnagyobb írói közt tartják számon. Prágában született és nőtt föl; tüdőbajban halt meg 41 éves korában. Kéziratait végrendeletileg barátjára, Max Brodra hagyta azzal, hogy azokat égesse el. Brod azonban összegyűjtötte, szerkesztette és kiadta műveit. Így történt, hogy “A per”, “Amerika” és “A kastély” megjelenhetett.

Amikor Brod a náci megszállást követően 1939-ben elhagyta Csehszlovákiát, magával vitte Kafka írásait, és azok Izraelbe kerültek, amikor alijázott. Bizonyos anyagokat Kafka örökösei kaptak; ezeket az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában helyezték el.

Más anyagokat: leveleket, rövidebb kéziratokat és rajzokat Brod megtartott magának. 1968-an bekövetkezett halála után titkárnője, Esther Hoffe megkezdte azok eladását; így kerültek azok a németországi Marbach német irodalmi archívumába. Hoffe 2007-es halálát követően a Haaretz oknyomozó riportban leplezte le a Hoffe család törvénytelen kereskedését Kafka hagyatékával. A riport nyomán az Izraeli Nemzeti Könyvtár per indított, hogy az anyagot megszerezze a Hoffe-nővérektől. A több mint tíz éven át tartó pereskedés végén a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Brod személyi archívumát képező örökség jogtalanul került a Hoffe családhoz.

A per során kiderült, hogy a Hoffe család izraeli és svájci bankok páncéltermeiben tárolta az archívumot Brod végakarata ellenére, aki azt közgyűjteményben kívánta elhelyezni.

Most, hogy beszkennelték, és az megjelent az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapján, az anyag közkinccsé vált 97 évvel Kafka, és csaknem fél évszázaddal Brod halálát, és mintegy két évvel a jogvita lezárását követően.

Oren Weinberg, a könyvtár igazgatója nyilatkozta: „Büszkék vagyunk arra, hogy – miután hosszú időn keresztül az anyagok zárva voltak a nagyközönség előtt – a tudósok és több millió Kafka-rajongó számára hozzáférhetővé tettük azokat Izraelben és az egész világon.”

A digitalizáció Ardon Bar-Hama fotográfus munkája. A projekt nem jöhetett volna létre  George Blumenthal nagylelkű támogatása nélkül.

Haaretz – Bassa László