Elfelejtett és megtalált sírkertek
Düledező sírkövek, embermagasságú gaz: a somogyi zsidó temetők nagy része lassan az enyészet martalékává válik. Néhány településen azonban folyamatosan gondozzák az izraelita sírkerteket.
Összesen 16,724 találat (16441 - 16460) a(z) Hírek – lapszemle rovatban.
Düledező sírkövek, embermagasságú gaz: a somogyi zsidó temetők nagy része lassan az enyészet martalékává válik. Néhány településen azonban folyamatosan gondozzák az izraelita sírkerteket.
A Washington Post közlése szerint a szerző hétfőn vehette át a kitüntetést. A 40.000 dollárral járó elismerést kétévente adják át. Roth az amerikai irodalom legkiemelkedőbb írója, nevéhez fűződnek Amegszabadított Zuckerman, az Amerikai pasztorál és A Portnoy-kór című regények, amelyek világszerte ismertté tették.
A tel-avivi Sportarénában “kosárlabda-játékokat a békéért” rendeztek a húsvéti ünnepek alkalmával. 50 jerikói palesztin gyerek vett részt a mérkőzéseken izraeli gyerekekkel, de nem egymás ellen játszottak, hanem vegyescsapatokban közösen.
Gunter Demnig kölni művész Stolpersteine (szó szerint: „botlatókövek“) című akciójával holokausztáldozatokra emlékezik. Az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé macskakőhöz hasonlító objekteket helyez el. Demnig Németországban 1997 óta több mint tizenegyezer Stolperstein-t illesztett a járdába.
A The Jerusalem Post című izraeli lap a Fonds Social Juif Unifie (FSJU) felmérését ismertette, amely szerint a megkérdezett francia zsidók 37 százaléka állami és 27 százaléka magán zsidó iskolába járatja gyermekeit, ám 33 százalékuk viszont magán, de nem zsidó iskolába, ami Franciaországban katolikus iskolát jelent.
Százhuszonöt éve, 1882. április 4-én vette kezdetét egy fiatal cselédlány, Solymosi Eszter eltűnésével a tiszaeszlári vérvádperként híressé vált eset, amelynek során a helyi zsidó közösség tagjait rituális gyilkossággal vádolták. Az ügy jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi antiszemitizmus felerősödéséhez.
Izrael kész a béketárgyalásokra Szíriával – ezt az üzenetet adta át szerdai damaszkuszi tárgyalásain Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke, aki egyúttal az iraki helyzet megszilárdításának elősegítésére és az Egyesült Államok közel-keleti ellenségeinek nyújtott támogatás beszüntetésére buzdította Szíriát.
A kutatók számára is teljesen ismeretlen ókori várost találtak az új jeruzsálemi gyorsvasút építésén dolgozó munkások Jeruzsálemtől alig néhány kilométernyire északra az egyik palesztin külvárosban.
Mintegy félszáz sírkövet döntöttek fel, illetve rongáltak meg más módon az észak-franciaországi Lille temetőjének izraelita részében vasárnapra virradóra, röviddel a jövő heti zsidó húsvét kezdete előtt, de egyelőre nem tudni, hogy a vandalizmusnak köze van-e a pészah nyolcnapos ünnepéhez.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök regionális békekonferenciára invitálta az arab vezetőket, hogy kicseréljék nézeteiket a közel-keleti válság megoldásáról. Olmert a soros EU-elnök Németország kancellárjával, Angela Merkellel vasárnap este Jeruzsálemben tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy tanácskozásra hívja valamennyi arab állam vezetőjét, köztük Szaúd-Arábia királyát is.
Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.
1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.
Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszabbodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.
A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.
Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.
Születhet-e átütő erejű kezdeményezés a héten kezdődő rijádi arab csúcsértekezleten? Egyebek között erről, valamint a szaúdi béketervről és egy újabb arab-izraeli megbékélési kísérlet esélyéről nyilatkozott a HVG-nek Simon Peresz (84 éves) izraeli kormányfő-helyettes.
Szili Katalin szerint politizálhatnak az egyházak, mert az közösségi szerepvállalásuk része. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek azt, ha az egyházak pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A házelnök a Vallás és társadalom című fórumon tartott előadást kedden, az óbudai Zsigmond Király Főiskolán az intézmény kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány rendezésében.