Összesen 172 találat (141 - 160) : Szarka Zsuzsa.
Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.
Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”
Szecessziós városkép művészteleppel
A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »
A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából
Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.
Beszélgetés Sándor Annával, a Spinoza Színház igazgatójával a Spinoza Zsidó Fesztivál programjairól.
Interjú Dr. Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivál igazgatójával
A dilemma A Közgazdász bukásában is az a sejtelem, hogy „most én vagyok az apám”.
Egy holokauszt-túlélő számára mit jelentett hazatérni egy olyan országba, ahol a lakosság kővé dermedt a túlvilágról visszatért zsidók látványától?
” Az apában egy régi vágású humanista rejtőzködött egy doktriner sztálinista bőrében”
Beszélgetés Roskó Gáborral
A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »
„A feldolgozás folyamatban…”
RADNÓTI – ÁLMOK KÉT FELVONÁSBAN
Gyarmati Fanni halálával szomorú aktualitást nyert az előadás, melynek koreográfiája a tavaly májusi bemutatóhoz képest egy táncmozdulattal sem változott: a darabban az Experidance 22 táncosa mellett 8 színész szerepel és a szövegkönyv … Tovább »
Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.
Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »
A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.
Schnitzler János (1908-1944) – egy munkaszolgálatos grafikai lapjai
Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…
Töredékek – Gellér B. István akadémiai székfoglaló kiállítása
„Csillagpor – Száz éve született Anna Margit” – kiállítás a Zsidó Múzeumban.
Kiállítás a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület fennállásának 100. évfordulójára