„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

A Dumaszínház és a Gólem Színház közös produkciója a Zs-kategória / Önfeledt zsidózás revüvel egy zenés-táncos kabaré, bőségesen áradó zsidózással, cigányozással, buzizással, szőke-nőzéssel.

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

A Budapesti Fesztiválzenekar 2015/16-os évadnyitó sajtóeseményére stílusosan Fischer Iván zeneigazgató lakásszínházában került sor

A vászon két oldalról olvasható mű: festmény elmosódott kontúrokkal; emlékfoszlányok körvonalai. Valódi vagy képzelt talánykockák egy mozi vásznán. Az emlékezet kifestőkönyve. Irodalmi hasonlatként ott húzódik Oscar Wilde Dorian Gray arcképének vászna és a zsidó lét motívuma: a tálesz vászna.

Pier Marton filmrendezővel Szarka Zsuzsanna beszélget

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »