“A Zsidó Autonóm Terület növény-és állatvilága”

Tér és idő, ünnepek, dilemmák…

Az állandó kiállításokat sem az örökkévalóságnak tervezték.

A Zsidó Múzeum korábbi kiállítását még az Állami Egyházi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ezt váltotta le tavaly a centenáriumi tárlat, a 100 év – 100 tárgy, … Tovább »

Hogyan lett világsztár 1929-ben a Balaton-part tündére, Simon Böske?

“Hiszen „…Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni” – állapította meg 1929. május 11-én Karinthy Frigyes naplójában.

A szépségverseny problematikus műfaj. Gondolhatnánk, … Tovább »

Válogatás Ámos Imre utolsó képeiből

A balatonaligai munkatáborból írta 1940-ben a művész Anna Margithoz Rád gondolva c. versét.

Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád mégsem mehetek
Köt a parancs s én gyáva lázadó
Csak állok, nézek s csendben szenvedek

Síró … Tovább »

A túlélők története, arcképe és környezete Hermann Ildi tolmácsolásában.

„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla. Átmeneti esettel nem találkoztam.” Így vall a hallgatás … Tovább »

A Gólem Színház szerzőpárosa, Borgula András és Németh Virág írt és rendezett egy „zsidó teleregényt”, afféle komikus szappanoperát.

A társulat kiapadhatatlan kísérletezőkedve most ebben a színpadra hangolt folytatásos sitcom-ban mutatkozik meg, hisz a sorozat egyszerre … Tovább »

Turi Tímea versei rím nélküli hétköznapi tájak. Óvatlan és tétova félrímek, rímek mégis bukdácsolnak elénk a mélabús és epikus szabadversek erdejében. A spleentől függetlenül, központi gondolati elem a (társadalmi) nemek viszonya.

Rafinált szerkezetű ez a verseskönyv. … Tovább »

 „Annyi bizonyos, hogy a rituális gyilkossággal vádolt zsidók ártatlanok, még akkor is, ha minden zsidó bűnös.”

Ad abszurdum, nem állítom, hogy egyszer sem mosolyodtam el ezen az irodalmi allúziókkal átszőtt groteszk rémhistórián, irodalmi panoptikumon, korrajzon és szatírán, … Tovább »

…írásjelek, labirintusok és megint csak falak jelennek meg Ország Lili különös világában (traumaterápiájában).

Féner Tamás jelképerdeje

„Jelképek erdején át”: Charles Baudelaire: Kapcsolatok c. versének részletét idézi Féner Tamás mikrokiállítása a 2B galériában.

A művész értelmezésében a rituális konstruktivizmus szentélyébe nyerünk bepillantást. Kétségtelen, … Tovább »

Halpern és Johnson. A Gólem Színház új premierje a Centrál Színházban, Borgula András rendezésében valami egész mást nyújt, mint amit megszoktunk. Máshogy nevetünk vagy sírunk a darabon, ami a szerelemről, az életről – más olvasatban a különbözőségről és a hasonlóságról … Tovább »

„Kifakult épületek tükörképe a sötét pocsolyákban” – mint emberi arcok. Bő tíz éve szárnyra kapott egy köztéri projekt – nem réz, hanem plexitáblákkal. Hidegen hagyta a színesfémgyűjtőket. De most újjáéledt novelláskötetként „fotóalbummal.”

Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

Forgách András könyve családtörténet, melyet az író egyszerre „olvas” és kommentál. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerültek szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktái, és dramaturgiai mozgatóelemmé váltak.

Interjú Hidas Judittal

Csapody Tamás: Bortól Szombathelyig – Tanulmányok a bori munkaszolgálatról és a bori munkaszolgálatosok részleges névlistája; Zrínyi Kiadó, 2014. 256 oldal, 6500 forint.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Minden korban kell egy kis vérszomj és beteljesületlen férfiszerelem. Shakespeare: A velencei kalmár a Pesti Színházban, Valló Péter rendezésében.

Bogdan Wojdowski, a varsói gettó krónikása 1971-ben írta önéletrajzi dokumentumregényét, mely 2013-ban jelent meg magyarul.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.