Szépségkirálynő Trianon-jelvénnyel

Hogyan lett világsztár 1929-ben a Balaton-part tündére, Simon Böske?

“Hiszen „…Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni” – állapította meg 1929. május 11-én Karinthy Frigyes naplójában.

A szépségverseny problematikus műfaj. Gondolhatnánk, egy szépségkirálynőt nem feltétlenül az eszéért rabolnának el. Az első Miss Hungária, ezt követően Miss Európa, majd Miss Universe azonban cáfolja ezt a sztereotípiát. Egy szépségkirálynő-választás innováció és valódi népünnepély volt akkoriban. Szédítő ruhaköltemények és példátlan tömeghipnózis keretezett egy ellentmondásokban tobzódó nehéz korszakot: ugyanis Simon Böske magyar volt és zsidó. Amúgy nem részegült meg a káprázattól, józan maradt. Modern nő volt, de nem egy vamp.

Szarka Lajos történész könyve életrajzi regény, egy diadalút tudományos monográfiája, mely kronologikusan rendezi az eseményeket, korabeli sajtóvisszhangok alapján rekonstruál egy időszakot: korrajz, portré és kultúrtörténeti kitekintés. Közreadja Simon Böske, Miss Europa választás után írt, 1929 tavaszán a Színházi Élet hasábjain megjelent naplóját is. Karinthy Frigyes naplójából kapunk egy szösszenetet, színháztörténeti adalékokat is, Molnár Ferenc és Jób Dániel II. világháborút követő levélváltását a túlélésről és újrakezdésről.

Mi is volt ez a „diadalút”? Simon Erzsébet keszthelyi zsidó polgárcsaládban született 1909-ben, dr. Simon Sándor járási tiszti főorvos és Hoffmann Janka lányaként. Szépségkirálynői karrierje 1925-ben, mint a „Keszthelyi Korzó Szépe” indult, majd Siófokon a „Balaton Tündére” címet is elnyerte. Ezeket a versenyeket a Színházi Élet szervezte, melynek 1928. novemberi száma harangozta be a Miss Hungária szépségversenyt. Az ötletadó párizsi Le Journal c. lap főszerkesztője, Maurice de Waleffe író kérte fel a Színházi Élet főszerkesztőjét, Incze Sándort a verseny megrendezésére.

Böske az 1929. januári budapesti, első „Miss Hungária” szépségversenyt megnyerte, és február 8-án a párizsi „Miss Európa” választáson 16 ország szépe közül vitte a pálmát. A zsűrit számos nemzet neves művészei alkották. Nem egyéni diadal volt ez, hanem a legyőzött Magyarország elégtétele a trianoni sokkra: Miss Európát fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és számos diplomata. A megalázott Csonka Magyarországra figyelt a világ.

Az újabb, kevésbé boldog békeidőkben a hazai zsidó polgárság magyar öntudata a numerus clausus ellenére töretlen. Az Egyenlőség c. neológ lap szerint a megbélyegzés  (pl. numerus clausus) inkább olimpiai győzelmekre és más megmérettetésekre sarkallta a zsidó fiatalokat. (Kompenzációnak mondanánk ezt manapság.)

Böske ikonikus sztár lett sztárallűrök nélkül. A házasságot tekintette életcélnak. A napi „negyed méternyi” levél, a halom házassági ajánlat, amerikai filmstúdiók felkérései sem hozták lázba. A tiszteletére adott bálokon és díszvacsorákon estélyi ruháján Trianon-jelvény tündökölt. Sikereit mégis antiszemita sajtókirohanások (Miss Palesztinának csúfolják), sőt Keszthelyen tüntetés kísérték. De nem ez a jellemző: hazaérkezésekor lovas bandérium terelte virágokkal koszorúzott autóját a lelkes budapesti tömegben. Az Egyenlőség szerint a nyelveket beszélő, művelt, sportkedvelő Böske sikere a zsidó olimpikonok aranyérmeihez fogható fegyvertény. Hab a tortán, korona a koronán: a júliusban tartott deauville-i döntőn, Miss Európaként, Miss Amerikával (Ella Van Hueson) holtversenyben osztozva toplistás Miss Universe lett(ek).

 

1929 decemberében a „posztókirály” Brammer Pállal kötött házassága nem egy sikertörténet. 1935-ben elváltak. Második férje, Jób Dániel a Vígszínház stílusteremtő rendezője és művészeti igazgatója volt. A házaspár a nyilas rémuralmat Berczy Géza színész Amerikai úti villájában és pincéjében vészelte át. Böske szülei Auschwitzban pusztultak el, ő idegrendszeri sérülésekkel „megúszta”. 1955-ben megözvegyülve, betegen élt öccse, Imre családjában 1970-ben bekövetkezett haláláig. Simon Imre mérnökről, számos kávéfőző típus feltalálójáról is megemlékezik a könyv. Utódai hihetetlenül gazdag korabeli fotókollekciót bocsátottak a szerző rendelkezésére.

Szűkebb pátriáján kívül Böskét elfeledték, pedig története nem bulvár téma, érdemes volt filológiai módszerekkel és alapossággal közelíteni…

 

Szarka Lajos: Simon Böske naplója, Immánuel Magyar – Izraeli Baráti Társaság, Keszthely, 2017.  236 oldal, 2790 HUF