Összesen 172 találat (81 - 100) : Szarka Zsuzsa.
„Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előrevilágít”
Hogy eltűnődjünk e köteten, jó, ha tudjuk, hogyan dolgozott együtt építész és rabbi. Nézzük például a szegedi Új Zsinagógát: Baumhorn Lipót rajzolta … Tovább »
A varsói gettó múzeumának projektjét 2017 novemberében fogadta el Piotr Glinski lengyel miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter.
2018. március 7-én Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Piotr Glinski hivatalosan bejelentették, hogy az egykori gettó falain belül lévő, 2013-ig … Tovább »
Révész Bálint életszerű dokumentumfilmje kísérlet az emlékezés lehetőségeiről, határairól és az őszinteség lehető- vagy lehetetlenségéről. Halványulhatnak-e az emlékek? Létezik-e külön zsidó, német vagy angol trauma?
Vagy mindben van valami közös és univerzális, … Tovább »
A festő, motívumgyűjtő és filozófus Vajda Lajos
„Annyi bizonyos, hogy az a tükör, melyet Vajda Lajos a dolgok elé tartott, a legkevésbé sem volt derűs és tetszetős természetű. A festő pesszimista volt. Ősi, babonás rettenet vált úrrá rajta, ha a mai világra nézett.” (Kállai … Tovább »
Királyhegyi Pál, a zakós, szemüveges, kockás-inges pasas emlékezik: élete szélesvásznú kaland-horror. Vajon elviselhetővé teszi-e mindezt a humor?
Szabó Zoltán színész Királyhegyi Első kétszáz évem c. 1979-ben megjelent életrajzi regényét varázsolta színpadra – Bánki … Tovább »
Borgula András a Gólem Színház új premierjéről, a Kiválasztottakról, melyben hirtelen eltűnnek a zsidók…
Újabb zs-kategóriás abszurd paródia, önfeledt zsidózás zenei aláfestéssel? Zsidók nélkül, mert ők most ugyebár eltűntek?
Gondoltam, érdekes lenne az a helyzet, … Tovább »
Régi temető és új emlékhely: kidőlt-bedőlt, de beszédes sírkövekkel és holokauszt-emlékfallal.
A Battonnstraße-i zsidó temető a legrégebbiek közé számít Európában. 1272-ben volt itt az első bizonyítható temetkezés – néhány korai sírkő tanúsága szerint. Jó zsúfolt … Tovább »
Interjú Tisza Katával.
„Habár nálam is úgy van, hogy a házmester a feljelentő. Pedig, tanuljuk meg egy életre: nem mindig a házmester a feljelentő. Van úgy, hogy egy jogi doktor, egy pilóta, egy híres író unokája veszi kezébe a sorsunkat. A szomszédunk.”
Zoltán Gábor 2016-os Orgia c. véres látványszínpadához … Tovább »
„Nem hiszem, hogy azok az emberek, akik ’46-ban a pogromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is.” (Mohácsi János)
Egy piaci pogrom nem zsánerkép; inkább háború utáni tájkép megvadult mellékalakokkal.
Závada Pál 2016-ban … Tovább »
Milyen lehet a földre hulló és a pszichoanalitikus kanapéján landoló Isten? A Teremtőnek is lehetnek mentális zavarai?
A Gólem Színház és Borgula András rendező küldetése, hogy kortárs izraeli darabokat tűzzön műsorra, és a Zsidó Művészeti Napok keretében, a Hatszín … Tovább »
Filmvásznon kevés alkotás vet fel olyan kérdéseket, mint például azt: lázadnak-e a leszbikus ortodox zsidó nők?
A Foxtrott fanyar humorú és szomorú film, a hiábavalóság képkockáival.
A Foxtrott, vagyis a címadó tánc lényege, hogy bárhogy lép a táncos, mindig a kiindulópontra tér vissza, ahogy az emberi élet ismétli magát. A Foxtrott a törékeny közel-keleti béke témáját és a … Tovább »
Szemző Tibor Kafka univerzuma hanglemezen.
„Senki sem jut itt keresztül, hát még egy halott üzenetével.” (Kafka)
Szemző Tibor sokoldalú kortárs művész, jelentős zeneszerző. Médiaművész, filmrendező és performer. Készít installációkat, filmeket. Önálló zenedarabok … Tovább »
Berkovits György Artisjus-díjas esszékötete, a Magyar látvány monumentális esszékolosszus. Apokaliptikus revelációival szuverén mű. Jól szerkesztett, hat részből álló értekező prózaciklusai műfajok, témák és hangulatok elegye.
Az esszéíráshoz elengedhetetlen az irónia, … Tovább »
A Babiloni álmodozók hősei, az izraeli periférián küszködő orosz (anyanyelvű) break táncos fiúk.
Az Izraelben, 1981-ben született Ofir Raul Graizer évek óta él Berlinben. Karlovy Vary tavalyi fesztiválján mutatta be első játékfilmjét, A cukrászt, mely Berlinben és Jeruzsálemben, két kulturálisan eltérő világban játszódik, és immár Budapesten is vetítik.
Túlontúl elmerülni … Tovább »
Közel száz év után újra olvashatjuk J. L. Peretz, a jiddis irodalom óriásának írásait
„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”
David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »
A végtelen számú holokauszt film mellett jóval kevesebb szól a közvetlen háború utáni hétköznapokról. Nem sok filmes fantáziáját hozta lázba, hogy milyen lét- és lelkiállapotban voltak az emberek, akik örültek visszanyert életüknek (ami abból megmaradt) és miféle túlélési … Tovább »