Összesen 1,387 találat (101 - 120) : OS.
Wass Albert bonyhádi kultuszáról
Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.
„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »
Az Uj Kelet című, Kolozsváron magyar nyelven megjelenő cionista napilap száz évvel ezelőtt Lord Balfourral közölt interjút. Az 1917-ben kiadott, a zsidó nemzeti otthon megteremtését a brit kormány részéről támogató Balofour-nyilatkozat fontos mérföldkő volt a cionista mozgalom történetében.
Uj … Tovább »
Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma.
A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán … Tovább »
Pécsiként egy fiatal pécsi fotós képeiből válogattam.
Svastits Krisztián
Így vall önmagáról:
“Fotósként szinte kizárólag pécsi városfotókat, utca- és hangulatképeket készítek. Tüke pécsiként szoros kapcsolat fűz a városhoz. A személyes gyerekkori élmények … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
Az alábbiakban kollégája, Dési János által írt nekrológot olvashatják, mely a MUOSZ honlapján jelent meg.
Hanuka és karácsony, magyar és francia – több kultúra vonzásában élt. Ugyanakkor szakmailag már elég régen alig-alig létezett. Ugyanis a modern világ sajtója kevéssé … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A Hagyaték egy történet anyáról és fiáról, a tragikus sorstörténetükről, transzgenerációs családi és soá traumáikról Tárnoki Márk rendezésében. Feuer Yvette és Rába Roland főszereplésével teltházzal megy Surányi András KuglerArt Szalon lakásszínházban. Az előadást … Tovább »
„Ikrek hava” és Bonyhád
„Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.”
Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el … Tovább »
A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.
Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »
Hogyan is kerülhetett sor 2024-ben, Amszterdamban olyan eseményekre, amelyek a cári Oroszországban zajlott 19. századi pogromokra emlékeztetnek?
Elkészült az Európai Bizottság (kb. az Unió „kormánya”) antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló első jelentése az Európa Parlament … Tovább »
Ő egy fa. Ott áll a Tettye lejtőjén. Nem tudom mióta. Negyven éve megpróbáltuk átölelni a kisfiammal, aztán valamikor tizenvalahány éve a kislányával, Panna unokámmal, de nem értük át. Mindkétszer siettünk a játszótérre.
A fa nem sietett sehova és ma sem siet.Most egyedül … Tovább »
A magyar zsidóság sorsa 1944 nyarán bevégeztetett. Öt évvel később, túlélő szülők gyermekeként megszületett Benda Iván. Őt bemutató sorozatunk végén álljanak itt fotóművész barátom töprengő, meditatív gondolatai „Az apám utolsó üzenete” című kötetéből.
Fekete … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú negyedik részét közöljük.
Hogyan állsz a digitális fényképezéssel?
Ma már tényként megállapíthatjuk, hogy a digitális forradalom berobbanásával a fotográfia legjelentősebb korszaka lezárult. Új fejezet kezdődött el. Az idősebb … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú harmadik részét közöljük.
Évtizedekig fényképezted a kultúra csodás világát. Ma már csak emlék mindez számodra?
Ha visszatekintek a kilencvenes évekre nosztalgiát érzek. Nem mintha abban az időben minden rendben lett volna. De … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.
A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!
Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »
Benda Iván fotóművész 75 éves.
Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »
„Úgy kerültek tehát a zsidók bizonyos területeken előnybe, hogy a keresztények jobbnak képzelték el őket saját maguknál, részrehajlók voltak a zsidó fél javára és a saját maguk kárára.”
A Magyar Tudományos Művek tára 109 publikációját tartja számon. Az ELTE Gazdaság- … Tovább »
„a magyar törekvő fajta, mert mindig többet és jobbat akar, de nem mindegy, hogyan vagyunk elégedetlenek: van egy libsi elégedetlenség. Az egy nyegle, semmi se jó, ez is rossz, az is rossz. És persze mindig valaki más tehet arról, hogy az rossz. De van egy keresztény hagyománya is az … Tovább »