Összesen 1,395 találat (101 - 120) : OS.
Finnország zsidó lakossága meglehetősen kicsi – nagyjából 0.03%-át teszi ki az ország népességnek – így feltehetőleg az a kép él az emberekben erről a kis közösségről, hogy nem is létezik. Éppen ezért, már e cikk elején ki kell emelnünk, hogy finnországi zsidóság nagyon … Tovább »
1945 májusában, országuk romjai fölött ülve, a németek kénytelenek voltak búcsút mondani a nácizmusnak. 2025 februárjában a palesztinoknak – Gáza romjai fölött ülve – eszük ágában sincs búcsút mondani az iszlámizmusnak és a zsidógyűlöletnek.
A nulladik óra a németek … Tovább »
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.
Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti … Tovább »
A második zsidótörvény elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat. A periodika, nyájas címe ellenére húsbavágó kérdésekkel foglalkozott, így pl. a zsidótörvények következményeivel. Névtelen szerkesztőségi cikke arról írt, … Tovább »
Interjú Michael Rachlinnal, a dán zsidó közösség kommunikációs igazgatójával.
Mekkora a zsidó közösség Dániában?
Dániában körülbelül 8000-9000 zsidó él. Miután az első zsidók több mint 400 éve telepedtek le Dániában, így sok dánnak lehetnek zsidó gyökerei. … Tovább »
A második zsidótörvény („A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk) elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat.
Az első lapszámban Lévai Jenő írja:
„…»zsidó … Tovább »
Wass Albert bonyhádi kultuszáról
Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.
„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »
Az Uj Kelet című, Kolozsváron magyar nyelven megjelenő cionista napilap száz évvel ezelőtt Lord Balfourral közölt interjút. Az 1917-ben kiadott, a zsidó nemzeti otthon megteremtését a brit kormány részéről támogató Balofour-nyilatkozat fontos mérföldkő volt a cionista mozgalom történetében.
Uj … Tovább »
Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma.
A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán … Tovább »
Pécsiként egy fiatal pécsi fotós képeiből válogattam.
Svastits Krisztián
Így vall önmagáról:
“Fotósként szinte kizárólag pécsi városfotókat, utca- és hangulatképeket készítek. Tüke pécsiként szoros kapcsolat fűz a városhoz. A személyes gyerekkori élmények … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
Az alábbiakban kollégája, Dési János által írt nekrológot olvashatják, mely a MUOSZ honlapján jelent meg.
Hanuka és karácsony, magyar és francia – több kultúra vonzásában élt. Ugyanakkor szakmailag már elég régen alig-alig létezett. Ugyanis a modern világ sajtója kevéssé … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A Hagyaték egy történet anyáról és fiáról, a tragikus sorstörténetükről, transzgenerációs családi és soá traumáikról Tárnoki Márk rendezésében. Feuer Yvette és Rába Roland főszereplésével teltházzal megy Surányi András KuglerArt Szalon lakásszínházban. Az előadást … Tovább »
„Ikrek hava” és Bonyhád
„Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.”
Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el … Tovább »
A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.
Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »
Hogyan is kerülhetett sor 2024-ben, Amszterdamban olyan eseményekre, amelyek a cári Oroszországban zajlott 19. századi pogromokra emlékeztetnek?
Elkészült az Európai Bizottság (kb. az Unió „kormánya”) antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló első jelentése az Európa Parlament … Tovább »
Ő egy fa. Ott áll a Tettye lejtőjén. Nem tudom mióta. Negyven éve megpróbáltuk átölelni a kisfiammal, aztán valamikor tizenvalahány éve a kislányával, Panna unokámmal, de nem értük át. Mindkétszer siettünk a játszótérre.
A fa nem sietett sehova és ma sem siet.Most egyedül … Tovább »