„Kipát viselni Dánia nagy részén teljesen biztonságos”
Interjú Michael Rachlinnal, a dán zsidó közösség kommunikációs igazgatójával.

A koppenhágai nagyzsinagóga
Mekkora a zsidó közösség Dániában?
Dániában körülbelül 8000-9000 zsidó él. Miután az első zsidók több mint 400 éve telepedtek le Dániában, így sok dánnak lehetnek zsidó gyökerei. Az évek során erős volt az asszimiláció, így kevesen vallják magukat zsidónak, vagy gyakorolják a zsidó vallásukat – így a zsidó élet gyakorlatilag Koppenhágában összpontosul.
A közösség melyik vallási irányzathoz tartozik?
A legnagyobb zsidó közösség (Det Jødiske Samfund), amely a Krystalgade-ban található Nagy Zsinagógát működteti, modern ortodox kötődésű. Ezen kívül két kisebb gyülekezet is működik Koppenhágában: a Machsike Hadas (ortodox) és a Shir Hatzafon (reform).
Van zsidó közösség Koppenhágán kívül is?
Nem. Korábban több zsidó közösség is létezett a fővároson kívül, de az évszázadok során az asszimiláció miatt mind eltűntek. Az utolsó vidéki hitközség 1936-ban zárt be Randersben.
Vannak a közösségben bevándorló zsidók?
Igen. 1622 óta a bevándorlás mindig is fontos tényező volt a dániai zsidók életében. A második világháború után két nagyobb bevándorlási hullám volt: a lengyel zsidók 1967-1972 között érkeztek, az izraeli zsidók pedig folyamatosan telepedtek le itt, elsősorban az 1970-es évektől. Az utóbbi években az Ukrajnából menekülő zsidók kisebb beáramlása is megfigyelhető.
Milyen mértékben vettek részt a dán zsidók az ország kulturális és tudományos életében?
A zsidók jelentős hatást gyakoroltak a dániai művészetre és tudományra, messze meghaladva népességük arányát. Koppenhága két legnagyobb művészeti gyűjteményét, a David-gyűjteményt és a Hirschsprung-gyűjteményt zsidók alapították. Legfontosabb kortárs művészeink között is vannak zsidók, mint például Susanne Bier filmrendező, Tal R képzőművész és Nikolaj Znaider hegedűművész és karmester.
A dán tudomány kimagasló alakja Niels Bohr, aki 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ő fektette le a modern kvantumfizika nagy részének alapjait, és segített az amerikaiaknak az első atombomba kifejlesztésében, amint azt az “Oppenheimer” című film is bemutatja.
Mennyiben határozza meg a dánok és a zsidók kapcsolatát a múlt, mindenekelőtt a dán zsidók szerencsés menekülése?
A dán zsidók 1943. októberi megmenekülésének története Dánia és a dán önértelmezés szempontjából kulcsfontosságú. A dánok számára – teljesen érthető módon – büszkeség forrása, és a történet az iskolai oktatás kötelező része.
A zsidó közösség különleges kapcsolatot ápol a dán királyi családdal – Margit királynő az október 7-i terrortámadás után részt vett a zsinagógában tartott megemlékezésen, amelyet a szolidaritás komoly gesztusának tekintettek.

Margit dán királynő részvétlátogatáson a koppenhágai zsinagógában 2023. október 14-én
Mi a dán politikai és kulturális elit álláspontja a gázai háborúról? Mi a közvélemény álláspontja?
Az álláspont nagyrészt azt tükrözi, ami Európában máshol is tapasztalható. Általában a dánok jól megértik az izraeli álláspontot, de természetesen a gázai áldozatok magas száma érinti őket. Más európai országokhoz hasonlóan, a kulturális és tudományos elit egy részén belül is agresszívebb a hangnem Izrael felé, de ez nem feltétlenül tükrözi az átlagos dánok véleményét.
Bár a politikai pártok nagyon különbözően vélekednek a konfliktusról, a zsidók támogatásában figyelemre méltó konszenzus van. Nem sokkal a nyári szünet előtt jelentős politikai megállapodás született az antiszemitizmus elleni küzdelemről. Ezt a megállapodást a parlamenti pártok mindegyike támogatta, a szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig.
Akik a (helyi) zsidókat támogatják és a (helyi) antiszemitizmus ellen harcolnak, lehetnek ugyanakkor hevesen Izrael-ellenesek. Ez nagyon gyakran előfordul a mai politikai baloldalon. Mit jelent tehát a “zsidók támogatása” ebben az összefüggésben?
Itt a magam nevében beszélek. De nagyon fontos, hogy egyértelműen elítéljük az antiszemitizmust és a gyűlölet-bűncselekményeket Dániában – anélkül, hogy ezt a közel-keleti konfliktussal hoznánk összefüggésbe. Nem lehet, és nem is szabad bennünket felelőssé tenni Izrael politikájáért, és ez a konszenzus döntő fontosságú. Természetesen az Izraellel szembeni erős kritika néha átlépheti az antiszemitizmus határát, és erre felhívjuk a figyelmet. Ezen kívül az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját relevánsnak tekintjük.

Niels Bohr
Vannak-e rendszeres palesztinpárti tüntetések vagy egyetemfoglalások? A vallásos zsidók nyugodtan járhatnak kipában az utcán?
Igen, gyakran vannak tüntetések. Egy nemrégiben készült uniós felmérés szerint a zsidók 53 százaléka kerüli a zsidó szimbólumok nyilvános viselését.
A kipa és más vallási jelképek viselésével kapcsolatban nincs általános ajánlásunk. Ez egyéni megítélésen múlik. Én személy szerint bizonyos városi területeken óvatos lennék, de Dánia nagy részén ez szerintem teljesen biztonságos.
Kik szervezik a tüntetéseket, mekkora tömeget mozgósítanak, és milyen hatással vannak a közvéleményre?
A tüntetések természetesen különfélék. Kiderült, hogy némelyiket a terrorizmussal kapcsolatban álló csoportok szervezik. Többeknek különösen a PFLP*-vel és egy korábbi dán terrorszervezettel, a “Blekingegadbanden” nevű, az 1980-as években aktív dán terrorszervezettel voltak kapcsolatai. Más tüntetéseket legális dán politikai pártok szerveznek.
Megfigyelhető egy Izraelbe irányuló exodus?
Az “exodus” erős szó. De vannak zsidó családok, amelyek különböző okokból kivándorolnak Izraelbe. Néhányan ezt azért teszik, mert Izraelért akarnak tenni valamit. Mások az antiszemitizmusra és a jövővel kapcsolatos aggodalmakra hivatkoznak.

Nikolaj Znaider
Mennyire Izrael-párti a zsidó közösség?
Nagyon eltérő véleményünk van az izraeli kormányról és arról, hogyan kezeli a konfliktust. De mint közösség, támogatjuk Izraelt és az önvédelemhez való jogát. Szoros kapcsolatokat ápolunk Izraellel. Koppenhágában az anticionista zsidóknak nehéz lenne egy minjánt összehozniuk!
Svédországi és különösen norvégiai válaszadóink meglehetősen borús képet festettek országukról, mondván, hogy az ottani közhangulat erősen Izrael- és cionista-ellenes. Mondhatjuk, hogy Dániában kedvezőbb a hangulat? Találhatunk-e valamilyen történelmi hagyományt, ami magyarázza ezt a különbséget?
Nem szívesen mondok rosszat az északi testvérnépekről. De a dán zsidók 1943 októberében történt megmentése Dánia számára meghatározó történet, és része Dánia nemzeti identitásának. Természetesen ez a narratíva az elmúlt években támadásoknak volt kitéve, de az a benyomásom, hogy a többség pozitívan viszonyul Izraelhez és a zsidókhoz. Ezt részben a közvélemény-kutatások is alátámasztják.
*People’s Front for the Liberation of Palestine – szélsőbaloldali palesztin terrorszervezet.
Címkék:2024-11