„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”
(Spira Lázár egykori munkácsi fôrabbi)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az európai határok „légiessé” válásával egyre erősebben törekszik bemutatni a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, … Tovább »

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

 Jeruzsálem napi örömünnep a Jeruzsálem keleti részén
található Sechem, más néven Damaszkuszi, Kapunál. Megemlékezés Jeruzsálem,
Izrael Állam többezer éves fővárosának felszabadulásáról, egyesítéséről, és a zsidó nép
történelmében betöltött civilizációs szerepéről.
 

A rengeteg lapozgatnivaló újdonság, bemutató, felolvasás
és dedikálás mellett idén sem maradnak el a szórakoztató zenei és családi
események, valamint a szombatra időzített éjszakai hacacáré, a számtalan
rendhagyó programmal kecsegtető Könyvek Éjszakája.

Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.

Nyakas Attila festőművész Elrejtettség című kiállítása az ortodox
zsidóság rítusvilágát állítja a középpontba, de az egyetemes hit, a
spiritualitás nagy kérdéseivel is foglalkozik.

Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd címmel tartanak háromnapos
konferenciát szerdától Gödöllőn, a tanácskozáson egyebek között
áttekintik, hogyan lehet előmozdítani az egyházak békés együttélését –
közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára
hétfőn Budapesten.

Izrael soha nem tér vissza a “védhetetlen” 1967-es határok mögé – mondta
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban a
legnagyobb amerikai Izrael-lobby éves kongresszusán.

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

2011-ben már a Sziget Kulturális Szervezőiroda rendezésében várja látogatóit a
hazai gasztro-kulturális élet egyik kiemelkedő eseménye, a Budai Gourmet. A
Gourmet – a nevéhez méltóan – a gasztropalettáról kizárólag a minőségi termékeket és szolgáltatásokat
kívánja befogadni és bemutatni, ezzel is elősegítve a hazai gasztro-kultúra
minőségi fejlődését és népszerűsítését.

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
 

Az élet szép Szász Lilla szerint, méghozzá nem is akárhogyan. Az
emberektől az, akik benne vannak. Akik újra és újra bizonyítják nekünk,
hogy a hihetetlen dolgok is igazak, hogy a legabszurdabb helyzetek is
valóságosak, hogy a legszomorúbb pillanatban is van, ami visszaránt.

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

Csatlakozz hozzánk 2011. június 5.-én vasárnap Budapest régi
Zsidónegyedében, és élvezd a fantasztikus Fun Run futóversenyt (1, 5
vagy 10 kilométeres távon), és a Judafest fesztivált. Fuss, hogy
segíthess az Izraeli Kulturális Intézetnek!

Balla Zsófia költészete a szó nemes értelmében vett klasszikus
költészeteszményt képviseli, mindez jól látszik legújabb verseskötetet
olvasva is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a költészet ne lenne
folyamatosan kísérletező, és ne próbálná meg tágítani saját határait,
épp ellenkezőleg…

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.