Megjelent a Szombat decemberi száma

Írta: SZOMBAT - Rovat: Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Szociális felelősség, európai felmérés az antiszemitizmusról, izraeli magyarok, jiddis filmek, zsidó filmfesztivál…

Szántó T. Gábor: Kiáltvány a hajléktalanokért
A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is. (…) A zsidó és keresztény erkölcsön alapuló politika csak az lehetne, mely arra hív fel: légy szolidáris, próbálj segíteni a betegeken, az elesetteken, azokon is, akik önhibájukból kerültek válságos helyzetbe.

szombat_20c.indd
Radvánszki Péter: A Harmadik Templom már felépült
A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült. (…) A szegénység, vagy a hajléktalanság nemhogy „nem bűn”, hanem megkülönböztetett figyelmet követel meg a társadalom többi tagjától.

Krausz Viktória: Sokkal több a rászoruló, mint a támogató
Az 1945 utáni, úgynevezett második generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen, csakis rájuk szakosodva nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.(…) Természetesen nem sajnáljuk a segítség semmilyen formáját a holokauszt-túlélőktől, csupán felhívnánk a figyelmet, hogy az ő gyerekeik közül is sokan kényszerülnek segítséget kérni.

Gadó János: A mi antiszemitizmusunk a legrosszabb?
Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust. A jelentésből meglehetősen lehangoló összkép bontakozik ki.

A „lauderes identitás” – Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola új főigazgatójával
– Mit jelent a lauderes identitás most, amikor átveszed a főigazgatói feladatkört? Milyen nehézségek vannak ma a zsidóság megélésével?
– Mi zsidó iskolaként pozitív zsidó identitást szeretnénk adni tanítványainknak, míg a hozott identitásmintáink, a túlélők leszármazottainak identitása többnyire negatív. Sokunk pozitív zsidóságképét éppen ez az iskola testesíti meg gyerekközpontúságával, liberalizmusával.

„Egyik rokonunk a háborúban zsidókat mentett…” – Interjú Dr. Nagy Andorral, Magyarország új izraeli nagykövetével
– Vajon miért pont Önt szemelték ki erre a feladatra?
– Magyarország számára Izrael stratégiailag fontos partner. A miniszterelnök úr olyan embert akart ideküldeni, aki egyrészt közel áll hozzá, másrészt megfelelő politikai súllyal is rendelkezik. Szerencsére én mindkét feltételnek megfelelek, s ráadásul bőven van diplomáciai tapasztalatom is.

Shiri Zsuzsa: Izraeli magyarok – Interneten szerveződő közösségi élet
Az utóbbi néhány évben virágzásnak indult a magyar ajkú izraeliek közösségi önszerveződése.

Új Kelet: Középre pozícionálni a lapot – Interjú Erős-Hajdú Szilvia főszerkesztővel
Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap,  amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediottal is versengett.

Itamár Jáoz-Keszt versei

Magyar mádrich Izraelben
Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a zsidó, addig ő a magyar gyökereket igyekezett erősíteni.

„Abszolút igazságokban nem hiszek” – Hans-Henning Paetzke-vel beszélget Szántó T. Gábor
– Nem szokványos családból származol. Apád az UFA, a német állami filmcég vezető munkatársa volt. Lengyelországi zsidó származású nagynénik, és az őket kimenekítő Gestapó-tiszt nagyapa…
– Vordamm, ahol apám született, a brandenburgi tartomány legkeletibb végvára volt. A Német Lovagrend politikailag jól felhasználható történetéből doktorált, mely az SS birodalmi vezetőjének, Heinrich Himmlernek a figyelmét is felkeltette. 1939-ben hívták a Birodalmi Biztonsági Hivatalba, ahol történészként a nemzeti szocialista rendvárakat lett volna hivatott ideológiailag erősíteni. Itt képezték ki a birodalmi elit utánpótlást. Anyám, aki férjével sosem vitatkozott, könyörgött, hogy ne engedje magát az SS szekerébe fogni. Figyelmeztette apámat, hogy a nyíl egy napon ellenük is fordulhat. (…) Anyám rendíthetetlen szeretetével megóvta apámat az együgyű döntéstől, amely szörnyű bűnné növekedhetett volna.

Berkovits György: Jelzőművész
(Részlet a V.és Ú. regényfolyam második könyvéből)

Kránicz Bence: A változás szele – Jiddis filmek Amerikában
A századforduló táján a manhattani Lower East Side negyed lakói többségükben igen szegény, egymás közt a jiddist használó, angolul nem nagyon értő zsidók voltak, akik a jiddis színházakba jártak szórakozni – majd elkezdtek filmet nézni.

Kránicz Bence: A mosoly mögött
Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált

Szarka Zsuzsanna: A bábuk méltósága
„Csillagpor – Száz éve született Anna Margit” – kiállítás a Zsidó Múzeumban

Schüttler Tamás: Ne olvadj föl, mint a vaj!
A jó drámák mindegyikének van egy-egy kulcsmondata, amely idézhető, kifejezi a mű lényegi mondandóját, s emblematikusan azonossá válik a szerzővel.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.)
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.

E-mail: info@szombat.org

Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

Címkék:2013-12, Borító

Konrád György: Margináliák a zsidóságról

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

1.8 milliárd forint a Holokauszt Emlékév programjaira

Összesen 1,8 milliárd forint támogatást szavazott meg 377 pályázatnak a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 elnevezésű támogatási program...

Close