Szombat előfizetés 2017

Ne olvadj föl, mint a vaj!

Írta: Schüttler Tamás - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A jó drámák mindegyikének van egy-egy kulcsmondata, amely idézhető, kifejezi a mű lényegi mondandóját, s emblematikusan azonossá válik a szerzővel.

Ilyen mondattá lett a „Lenni vagy nem lenni”, vagy az „Küzdve küzdj és bízva bízzál!” – és sorolhatnánk tovább a jól ismert mondatokat a drámairodalomból.

Ha Ben Turánnak szerencséje lesz, akkor most közreadott drámakötetének címadó darabja a Szívzsidó egyik mondatfűzére ilyen kulcsmondattá, írói énje gondolati reprezentációjává válhat. „Ne olvadj föl, mint a vaj! Ne olvadj be, ne tűnj el! Emancipálódj, s ne asszimilálódj! Legyél és maradjál zsidó – jellegzetes és különleges!”
btranrobert_13_07_25

Ezeket a súlyos szavakat a kötet talán legjobb drámájában Jászai Mari, a magyar színjátszás nagyasszonya mondja szeretőjének, Szomory Dezsőnek, aki a XIX. század végének nagy asszimilációs hullámában Weisz Mór zsidó hírlapírócskából igazi magyar íróvá szeretett volna válni, s aki – mint megannyi kortársa – ezért minden gond nélkül vállalta identitása feladását. Ám minden törekvése ellenére már a Monarchia utolsó évtizedeiben, s Trianon után aztán még inkább, rendre megkérdőjeleződött magyarsága. Kell-e ennél nagyobb, mélyebb konfliktus egy jó drámához? Ben Turán (azaz Turán Róbert, a jeles dramaturg és a Zsidó Múzeum volt igazgatója) minden lehetőségét kihasználja ennek a jellegzetesen magyar zsidó problematikának, amelyet egy jól megírt szerelmi történetbe ágyaz, elkerülve ezzel a tandrámába merevedés veszélyét.

A Szomory-féle dilemmára Turán egy szintén sokak által vallott, ám a befogadók oldaláról nem igazán szívesen vett választ fogalmaz, amit ugyancsak Jászai Marival mondat ki. „Ne hidd el, hogy fel kell adnod több ezer év hagyományát ahhoz, hogy egyenjogú lehessél!” Ez a liberális, ám meglehetősen ideálisnak ható álláspont talán nem véletlenül egy bővérű, élveteg, a kor erkölcseit és mainstream közgondolkodását megvető művész által mondatik el. Ebben a dramaturgiai megoldásban rejtetten ott van a mai magyar többségi társadalom zsidó asszimilációhoz való viszonya is.

A Szívzsidó mellett a kötet másik jelentős drámája a Csellengők is hasonlóan élesen veti fel az asszimiláció kérdését. A groteszk játék az ötvenes évek közegében, nem sokkal a holokauszt után, két túlélő figura, az asszimilációhoz való, egymástól gyökeresen eltérő viszonyát mutatja be. Az egyik – Ordentlich Dezső – az elszenvedett sérelmek okán képtelen zsidóként élni, s egyszersmind képtelen azonosulni, beilleszkedni. Barátja, Benczúr Áron a szocializmus sikeres zsidója, az új világ értékrendjével azonosul, s a felszínen eltép minden zsidóságához kötődő szálat. A két figura közti különbséget Turán szellemesen azzal jellemzi, hogy az egyik hosszúnapkor titokban eszik, míg a másik titokban böjtöl.

Ben Turán borítóA kötetben szereplő művek szinte mindegyike valamilyen módon kapcsolódik a zsidó lét, az asszimiláció, a zsidó történelem témájához. A drámagyűjteményt lezáró ajánló írásban Turán utal is arra, a hogy a rendszerváltás után született művek megírásának egyik fontos motívuma a magyarországi antiszemitizmus erősödése. Talán egyedül a Melina (avagy: a Torzó), a Melina Mercoury életének egy epizódját megidéző dráma tekinthető némiképp kakukktojásnak. De a diktatúra által üldözött színésznő sorsát a számkivetettség, a hontalanság, a szabadságért folytatott küzdelem megidézése három kötetbeli művel is rokonítja.

A Dildó úr (avagy: a lábad között az Éden) kissé naturalista, már-már obszcén szatírjáték, Epifánész Antiokhosz király Jeruzsálem és a Szentföld feletti uralma elleni, a zsidók Juda Mákkábi vezetésével vívott szabadságküzdelmének állít emléket. A Győri Balett által feldolgozott Purim: avagy: a Sorsvetés librettó a perzsa diaszpórában véghezvitt, az Eszter könyvében szereplő zsidó szabadságharcot meséli el, míg a Mózes odaát az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás szép története balettba álmodva.

Ben Turán kinyitott egy titkos fiókot, amelyből a már ismert művek mellett előkerült néhány figyelemre méltó dráma is. Most a színházakon a sor: sikerül-e a darabokat élő eleven előadásokká avatni.

(Ben Turán: Szívzsidó – Drámák egy titkos fiókból, Vince Kiadó, 2013, 579 oldal, 2995 Ft.)

 

Címkék:2013-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Dávid-csillagos mezben versenyzünk” – Interjú Jusztin Ádámmal, a Maccabi elnökével

 A magyar sportolók 4 arany-, 5 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek a 19. Maccabia Játékokon Jeruzsálemben. Beszélgetésünk Jusztin Ádámmal, a...

Húsz magyar érem a 19. Makkabia Játékokon

A magyar sportolók négy arany-, öt ezüst- és 11 bronzérmet szereztek a 19. Makkabia Játékokon Jeruzsálemben. Az éremtáblázat itt látható....

Close