A mi antiszemitizmusunk a legrosszabb?

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

EUAgencyforFundamentalRights

A jelentésből (noha az internetes kérdezés nem olyan megbízható, mint a személyesen kitöltött kérdőív) meglehetősen lehangoló összkép bontakozik ki.
– A válaszolók 28 százaléka minősítette „nagyon súlyos problémának” az antiszemitizmust – a lista élén Franciaország (52 %) és Magyarország (49 %);
– A válaszolók 44 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt öt évben az antiszemitizmus erősödött – a lista élén Franciaország (74 %) és Magyarország (70 %);.
– A válaszolók 54 százaléka tart az utcán és közterületen zsidóellenes magatartástól – a lista élén Franciaország (84 %) és Magyarország (72 %);
– A válaszolók 44 százaléka panaszkodik antiszemitizmusra a politikai életben – a lista élén Magyarország (84 %) és Franciaország (50 %).
– A válaszolók 56 százaléka tartja problémának a médiában megjelenő antiszemitizmust – a lista élén Magyarország (71 %) és Franciaország (70%).
A hasonló számadatok ellenére azonban nagy hiba lenne a két országban tapasztalható antiszemitizmust összemosni.
Magyarországon a „hagyományos” jobboldali antiszemitizmus virulens, a felvétel adatai szerint az összes vizsgált ország között a legerősebb. Ezzel a szemben a baloldali – emberjogi, kisebbségvédő, Izrael-ellenes lózungokkal operáló – antiszemitizmus hazánkban „csak” az európai átlagot éri el, míg Franciaországban nagyon erős. Sokat mondó e tekintetben az alábbi táblázat.

A mi antiszemitizmusunk a legrosszabb-page-001

Jól látható, hogy azokat az állításokat, amelyek a háború előtti „hagyományos” antiszemitizmus szellemében fogantak (2, 5, 6, 7), a magyarországi zsidók hallották a leggyakrabban. A Holokauszt-tagadó vagy relativizáló állításokkal (3, 4), amelyeket a régi vágású antiszemiták szintén átvettek, ugyanez a helyzet: azt, hogy a Holokauszt mítosz vagy eltúlozzák a jelentőségét, a magyar zsidók kétszer olyan gyakran hallják/látják, mint az európai átlag. Ami pedig a zsidók felelősségét illeti a gazdasági válságért, ezzel a közhellyel a magyar zsidók csaknem háromszor olyan gyakran találkoznak, mint az európai zsidó átlag.
Viszont a „korszerű”, emberjogi nyelven megszólaló antiszemitizmust (1), amelyet talán helyesebb anticionizmusnak nevezni, francia, belga és olasz zsidók hallják a leggyakrabban.
A markánsan elkülönülő jobb és baloldali antiszemitizmusra utal az alábbi táblázat is.

A mi antiszemitizmusunk a legrosszabb-page-002

Világosan látható, hogy a verbális sérelmet elszenvedett zsidók Magyarországon az inzultus felelősét túlnyomórészt jobboldaliként azonosítják (79%) vagy az ehhez a fogalomhoz köthető „szélsőséges keresztényként” (36 %). Ugyanakkor a nyugat-európai országokban a „szélsőséges muszlim” vagy a baloldali az agresszor legvalószínűbb megjelenési formája. Különösen markánsan mutatkozik ez meg Franciaország esetében, ahol a sérelmet elszenvedettek 73 százaléka szélsőséges muszlimként, 67 százaléka pedig baloldaliként azonosította az inzultálót.
Jellemző, hogy Franciaországban (ahol 5 millió moszlim él) a válaszolók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közel-keleti konfliktus hatással van a személyes biztonságára, míg nálunk ez az arány csak 12 százalék. Franciaországban a válaszolók 58 százaléka érzi úgy, hogy az izraeli kormány cselekedeteiért őt is felelősnek tartják, nálunk csak 15 százalék.
A 2006-os „Kossuth téri forradalom”, majd a 2010-es „fülkeforradalom” nyomán bekövetkezett földcsuszamlás jobbra lökte az egész magyar politikai spektrumot, a baloldal összeroskadt, a szélsőjobb fölszárnyalt. Eközben a nyugat-európai politikai spektrum épp az ellenkező irányba mozdult el: a legtöbb országban (Franciaország, Belgium, Olaszország) a szélsőjobb feladta az antiszemitizmust és a beilleszkedési gondokkal küzdő bevándorlókra fókuszál. A nyugati – immár „progresszív” – zsidóellenességet a szélsőbal és a moszlim bevándorlók karolták föl. Utóbbi közegből érkezett a franciaországi (Toulouse-i) gyilkosságok tettese és nagyrészt innen jönnek a svédországi Malmö szorongatott zsidó közösségét zaklatók is.
A Holokauszt örökségével birkózó Európában egyáltalán nem tűnt el a zsidóellenesség – de míg Nyugat-Európában „modernizálódott”, addig Magyarországon visszazuhant a háború előtti korszakba és – a parlamenti padsorokban is – gátlástalan módon használja a nemzeti szocialista retorikát. És a mai európai politikai kultúrában ez tűrhetetlen.

Címkék:2013-12, antiszemitizmus felmérés

[popup][/popup]