Összesen 2,945 találat (2881 - 2900) : sz. t. g..
1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott … Tovább »
Az első
Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”
AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
Zsidó ünnepeink sorában oly ritka a gondtalan, önfeledt öröm ideje. A történelem, a kétezer éves száműzetés játszott közre abban, hogy a szomorúság és a gyász került túlsúlyba az emléknapok sorában.
A nép életerejét és belső hitét bizonyítja, hogy Izrael Állam … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
NÉMI ELŐÍTÉLETTEL vágtam bele a hánukkái bál(ok)-ról szóló tudósítás előkészületeibe. Epés megjegyzéseket kívántam tenni két ünnepség – a hitközségi és a kulturális egyesület rendezvényének – azonos időpontra szervezéséről, de nem lett igazam.
Mindkét helyen: … Tovább »
Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőművészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részében ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »
Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egyszerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és formabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert többnyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
Beszélgetés Hegedűs Gézával
NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház melletti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csábítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »
Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „játszani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal.
Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gyerek … Tovább »
Beszélgetés Benedek Miklóssal
Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem.
– 1943-ban a tényleges sorkatonai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Először talán akkor fogott el holmi furcsa érzés, amikor pár hónapja kezembe került a Végjáték a Fehér Házban című szubjektív aktuálpolitikai krónika és lapozgatni kezdtem a helyettes szóvivő titkait. Ahogy olvastam, egyre erősödött bennem a felismerés, hogy ezek a titkok … Tovább »
Hogyan kormányozza Szaddám Huszein Irakot?
Szaddám, aki tizenéves korában mint gyilkos lépett be a Baath Pártba, ma a legcsekélyebb szégyenérzet nélkül dicsőítteti magát. „A nép teszi, nem én” – jelenti ki tetszelegve, amikor valaki szóba hozza, hogy mindenütt csak őt … Tovább »