Összesen 4,403 találat (4241 - 4260) : sz. k..
Egy olimpikon élete
Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egykori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fivérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »
Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »
Ki tanítson az Abonyi utcában?
Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Többségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osztályának számító polgári, Budapesten … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Szegő Krisztina interjúja Zwack Péterrel
Amikor Zwack Pétert, a Zwack Unikum Kft. tulajdonosát felkerestük, még mindenki a közelgő peszáhra készülődött. Ennek jegyében tettük fel a kérdést: „Mit csinált Ön tavaly ilyenkor”?
Feleségemmel egy szeder estét rendeztünk … Tovább »
Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampányát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik antiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »
Schein Gábor: Szavak emlékezete. Hungavia – Kráter Kiadó 1992. 85 old., 86 Ft.)
A végéről válik értelmezhetővé Schein Gábor első verseskötete, ha az utolsó ciklusban rendezett versfordításait tanulmányozzuk. Költészetének forrásvidéke a csend felé tendáló, a végső letisztultságot … Tovább »
Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekultúrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Az „ómer”, azaz kéve számlálását a Tóra írja elő (3 Móz. 23, 15) a következőképpen: „Számoljatok a szombatra [értsd: peszáh első napjára] következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet, ötven napot számoljatok … Tovább »
A Batthyány Társaság és a Waltham-Vidimpex-Convertrade a közelmúltban Budapesten Maecenas II. néven nemzetközi konferenciát rendezett „Kelet-Európa gazdasági megsegítése” címmel.
Az elnevezést az indokolta, hogy tavaly ugyancsak Maecenas címszó alatt rendeztek már egy hasonló … Tovább »
Szécsi Éva: Nehéz választás
Demokrácia a demokráciáért
Vértes István: Döntsenek a közgyűlések
A Szombat válaszol
Domán István: Csak a szerző neve volt pontos!
Vajda Sándor: A szigorú, végleges alkonyat
Éri Károly: Lehetséges-e hit Auschwitz után?
Tóth B. Judit: Emlék a génekben … Tovább »
Az előrehozott, 1992. június 23-i parlamenti választások döntőek lehetnek Izrael életében. Mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi politikai viszonyokon változtatni kell, hogy a kormányzópártnak szilárd többségre van szüksége, hogy a törpepártok nem zsarolhatják a nagy szavazótábort … Tovább »
Habár az alábbi kis történetecske halakról szól majd, a mesét – hogy egészen érthető legyen – most tehenekkel kezdeném. A teheneket Izrael vásárolta egy régi anekdota szerint, Hollandiától. Először csalódtak a vásárban, hiszen az odahaza igen jól tejelő jószágok a Szentföldre … Tovább »
Tudtad־e, hogy…
… Marokkóban a Széder-estét „lail al-rassz”-nak hívják. Ez azt jelenti, a „fejek éjszakája”, annak az emlékére, hogy a marokkói zsidók között bevett szokás volt a birkafej fogyasztása a szentélybeli áldozatok emlékére.
… sok évszázadon át éltek … Tovább »
(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)
Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »
Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »
A Habima színház Budapesten
A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »
Varsó, 1943. április 28.
Én, a tarnopoli Josszel Rakover, geri hászid, a nevezetes Rakover és Meisel családhoz tartozó szent és jámbor ősök leszármazottja, akkor írom ezeket a sorokat, amikor a varsói gettó már lángban áll. A ház, amelyben vagyok, egyike az utolsóknak, amelyeket … Tovább »
Telefoninterjú Elie Wiesellel
A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »