A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

A Pészach utáni első szombaton megtelik Izrael közepén a ben shemeni
erdő – az egész világról itt gyülekeznek a Kárpátaljáról elszármazott
zsidók és faszénen sütik a húst mindenütt.

A norvég merénylő 1516 oldalas manifesztumtumában szereplő ideológiák is
rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására
egyaránt megerősödő kelet-európai és nyugati radikális pártok között
milyen jelentős eltérések vannak. Nyugaton a radikálisoknak törést
jelentett a második világháború, és a jobboldali radikalizmus új utakat
keresett önmaga meghatározásához, addig Közép-Európában a rendszerváltás
után ezek a mozgalmak a harmincas-negyvenes évek retorikájához és
szimbólumrendszeréhez nyúlnak vissza.

A számos felfedezésre vezető Holt-tengeri tekercsek újabb rejtélyére
derült fény, ugyanis egy kutató megtalálta bennük a ma használt
izraelita naptár elődjét.
 

Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet. 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Van-e, lehet-e tanulsága egy ilyen borzalmas mészárlásnak? Meg lehet-e
kísérelni észérvekkel magyarázni a megmagyarázhatatlant, az
érthetetlent? Lehet-e, érdemes-e racionális okokat keresni e mögött az
irracionális, tébolyító tett mögött, vagy be kell látnunk, el kell
fogadnunk, hogy őrültek ellen nincs védelem? 

A jobbikos gyöngyöspatai polgármestert fejlesztési pénzek
elvágásával fenyegető Balázs József nem fideszes parlamenti
képviselőként, hanem a régió fejlesztési tanácsának tagjaként tud
beleszólni a támogatások elosztásába. A testület 2011 és 2013 között
százmilliárd forintról dönthet. A környékbeli polgármesterek közt van,
aki szerint nem szokatlan a fenyegetőzés a magyar belpolitikában.
 

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

A német külpolitika egyformán érték és érdekalapú, és a kettő
összhangját a Leopardok esetében maximálisan sikerült biztosítani.
Legalábbis ezt hangoztatták német kormánytisztviselők azzal
kapcsolatban, hogy a koalíció szándéka ellenére kitudódott: Németország
200 darabot szállít Szaúd-Arábiának a legkorszerűbbnek tartott Leopard 2
típusú harckocsiból.

Történelmi tartozását akarta rendezni az osztrák főváros, amikor
kiharcolta, hogy otthont adhasson a Makkabiádának nevezett zsidó
sportrendezvénynek.

Demonstratív „istentiszteleten” tiltakozott az új egyháztörvény ellen
ifjabb Hegedűs Lóránt. A Jobbik-közeli református lelkész a zsidókat és a
Hit Gyülekezetét ostorozta, de saját egyházi vezetőinek, a parlamenti
képviselőnek és az árulóknak is üzent vasárnapi prédikációjában: Isten
tüzes ítélete, kiátkozás és feljelentés is szóba került a Hazatérés
templomában

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

Folytatódik az Izrael és Libanon között kirobbant gázvita. Ennek
előzménye, hogy 2009 januárjában, majd 2010 decemberében két nagy
kiterjedésű földgázmezőre bukkantak a Földközi-tenger alatt, Haifától
90, illetve 130 kilométerre. A területek, amelyek az izraeli Tamar,
valamint Leviathan fantázianevet kapták, a feltárásban részt vevő Noble
Energy amerikai energiaipari konzorcium becslése szerint legalább 700
milliárd köbméternyi földgázt és jelentős mennyiségű kőolajat is
rejtenek. A természeti kincs felfedezése azonban háborús feszültséget
gerjesztett az amúgy is puskaporos hordóra emlékeztető térségben. 

A döntés következményeként hitközségünknek egy – várhatóan hosszadalmas
és bonyolult – regisztrációs folyamat során meg kell majd újítania
egyház-státuszát, hogy tovább élvezhesse az azzal járó előnyöket, melyek
nélkülözhetetlenek közösségünk stabil működéséhez. 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Amikor a túlélő is meghal
A kilencvenedik életévében járó Ádám György jogász professzor utoljára
május elején állt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Egy hetvenéves magyar
zsidó asszony jogi képviseletét látta el, aki azt szerette volna, ha a
bíróság bocsánatkérésre kötelezi a magyar államot, amiért édesapját,
Weisz Józsefet, a Goldberger gyár egykori géplakatosát a dachaui
haláltáborba vitette.

A sajtó legfontosabb feladata, hogy feltárja az igazságot és bemutassa a
lényeges információkat, hogy az emberek eldönthessék, kivel és mivel
azonosulnak, kit és mit támogatnak – hangsúlyozta Akiva Eldar izraeli
újságíró kedden a külügyminisztériumban rendezett közel-keleti témájú
médiaszemináriumon. 

Nagy vitát keltő törvényjavaslat kerül hétfőn Izraelben a kneszet elé:
jobboldali képviselők azt indítványozzák, hogy büntetendő legyen a
megszállt területeken létesült zsidó telepek bojkottálása – közölték
parlamenti források.