Vita a Szaúd-Arábiának szánt német Leopard tankokról

Írta: - Rovat: Hírek - lapszemle

A német külpolitika egyformán érték és érdekalapú, és a kettő
összhangját a Leopardok esetében maximálisan sikerült biztosítani.
Legalábbis ezt hangoztatták német kormánytisztviselők azzal
kapcsolatban, hogy a koalíció szándéka ellenére kitudódott: Németország
200 darabot szállít Szaúd-Arábiának a legkorszerűbbnek tartott Leopard 2
típusú harckocsiból.

 

forrás: honvedelem.hu

 

Ha Rijádban természetesen nem is, Berlinben az ügyből „palotaforradalom” lett. Az ellenzék olyan páratlan hevességgel tiltakozott, amelyhez hasonló méretű felháborodásra még nem volt példa az Angela Merkel kancellár vezette, konzervatív-liberális kormánykoalíció csaknem kétéves történetében. De nem fogadta egyértelmű támogatás a tervezett szállításokat a koalíció padsoraiban sem, több konzervatív és liberális képviselő helytelenítette, hogy a sivatagi királyság Leopardokat kap. A közelmúltban kirobbant és belpolitikai botránnyá terebélyesedett ügy különös pikantériája, hogy jó néhány részlet ismert, miközben a kormány az egésszel kapcsolatban mély hallgatásba burkolódzott. A már készpénznek vett – mellesleg az érintett német cégek számára csaknem 2 milliárd euróval kecsegtető – szállításokról a kancellár és miniszterei semmit nem árultak el. Azt hangoztatták csupán, hogy erről a nemzetbiztonsági tanács döntött, és a testület határozatai mindig is titkosak voltak. Ezért Merkel szerint a koalíciónak nincs semmifajta tájékoztatási kötelezettsége. A kancellár egyik megbízottja az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti vitában pedig csak annyit mondott, hogy Szaúd-Arábia fontos partner a régióban, és Németország külpolitikájában egyaránt képvisel alapvető értékeket és érdekeket.

Eközben a jól értesült Focus hírmagazin arról számolt be, hogy Rijád 200 harckocsit rendelt, és 40-et közülük hamarosan már meg is kap. Ráadásul az is kiszivárgott, hogy a szaúdi királyság nem csupán korszerű harckocsikhoz jut, de német szakemberek segítenek elsajátítani a Leopardok kezelését. Szakértők szerint a Merkel-kormánynak igaza van abban, hogy a nemzetbiztonsági tanács ülései – illetve az azon született döntések – mindig is titkosak voltak. Így volt ez a Kohl-, vagy épp a Schröder-kormány idején is. Mint ahogy az sem számít újdonságnak, hogy a világ országai közül egyik fő fegyverszállítónak számító Németország már korábban is szállított fegyvereket Szaúd-Arábiának.

A kormányt tehát valóban nem terheli közvetlen tájékoztatási kötelezettség, mint ahogy maga a szállítás sem számít tabunak. Csak éppen – mint az újságok és az ellenzéki pártok érvelnek – a koalíció arról feledkezik meg, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen változtak az idők. Különösen azóta, hogy kitört az „arab tavasz”, Németország pedig – legalábbis szavakban – a forradalmi mozgalmak támogatására tett fogadalmat. Nem véletlen, hogy a koalícióban a liberálisokat képviselő Guido Westerwelle külügyminiszter pártja szorult helyzetében többszöri egyiptomi és tunéziai látogatásokkal és hangzatos nyilatkozatokkal igyekezett jó pontokat szerezni. Ebbe a képbe pedig az ellenzők szerint aligha illik bele a szaúd-arábiai fegyverszállítás, különös tekintettel a sokak által diktatúrának tartott királyság erősen megkérdőjelezett emberi jogi politikájára, de legfőképp arra a tényre, hogy a szaúdi rezsim a közelmúltban katonai erővel közreműködött a bahreini rendszerellenes tüntetések leverésében.

Egy ilyen helyzetben a Leopardok tervezett szállítása értékek képviseletével aligha magyarázható, és szöges ellentétben áll azzal, amit például Westerwelle külügyminiszter a többi között a kairói Tahrír téren „prédikált”. Azaz értékekről ebben az esetben egyáltalán nincs szó, sokkal inkább érdekekről, mégpedig elsősorban gazdaságiakról. Mellesleg a harckocsikat gyártó két német konszern az elmúlt években a kormányon lévő konzervatívok egyik legfőbb „szponzora” volt. A jelek szerint „nem jött be” a kormány már említett parlamenti megbízottjának az az érvelése sem, miszerint Rijád a térségben Németország egyik legfontosabb biztonsági szövetségese, és szilárdan lehet rá támaszkodni Irán megfékezéséhez. Kormányforrások a tervezett fegyverszállítást igazolandó mindehhez még azt is hozzátették, hogy az ellen a két legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok és Izrael nem emelt kifogást.

Washington még nem nyilatkozott az ügyben, izraeli kormánytisztviselők ugyanakkor a hét végén kijelentették, hogy az országnak semmiről sincs tudomása. „Jeruzsálem nem szeretné, ha alibinek használnák fel” – hangoztatta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjújában Izrael korábbi berlini nagykövete. A vita tart, a harckocsik leszállítása azonban aligha akadályozható meg. Szakértők szerint a Merkel-kormány nagy öngólt rúgott, amit nem lesz könnyű feledtetni. A tájékoztatás teljes hiánya pedig – bár magyarázható – finoman szólva a legkevésbé sem „elegáns” egy magára sokat adó parlamenti demokráciában. Németország pedig csak reménykedhet abban, hogy a szaúdi rezsim nem veti be a Leopardokat saját ellenzékével vagy épp a bahreini ellenzékkel szemben.
 

támogatás
[popup][/popup]