12 ezer nő és ezer férfi dolgozik az izraeli szexiparban – erre derített fényt egy országos vizsgálat, melyet a Népjóléti Minisztérium koordinált.

Mikor, ha nem most? – kérdezi választási programfüzetének vezércikkében Marián Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (NSĽS) vezetője. A választópolgárok meghallgatták a felhívást, beküldték Kotlebát a parlamentbe. 

A hazai politikai viszonyok ziláltságát jól mutatja, … Tovább »

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke néhány napja levélben fordult Dr. Papp Lászlóhoz, Debrecen polgármesteréhez a városban elhelyezni tervezett botlatókövek ügyében.

Dr. Papp László csütörtökön érkezett válaszlevelében arról értesítette … Tovább »

Dühös, szekuláris prédikáció

Ma délután mutatták be Váradi Júlia riportkönyvét – Saul útja, A gondolattól a világhírig –az Örkény István Könyvesboltban. A bemutató díszvendége volt a film főszereplője, Röhrig Géza, aki a holokauszt jelentésére reflektált.

A holokauszt görög eredetű szó – … Tovább »

“Prozelita és pogány, kik a pogány apjuktól örököltek, a prozelita testvér mondhatja a pogány testvérnek: Vedd a  bálványokat, én veszem a pénzt [valamely fizetség fejében].”

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando

Megrendítő részleteket közölt az igazságügyi szakértői intézet főigazgatója az öt éve a Margit híd felújításánál előkerült földi maradványokról. Zsidó és nem zsidó áldozatok, közös nyughely, vallási bíróság – különleges megemlékezés formálódik.

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

Tisztelt Kormány, kedves Fidesz és KDNP! Nem elég nem fasisztának lenni, annak is kellene látszani.

Purim Fesztivált tartanak március 21-27. között a Karinthy Színházban. Karinthy Márton igazgató, tegnap a Hadik Kávéházban tartott sajtótájékoztatón elmondta: válogatásuk során örömmel konstatálták, hogy a téma (a magyarországi zsidóság helyzete) majdnem minden színház műsorában … Tovább »

A II. világháború óta, de főleg a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve Németország, történelmi komplexusa miatt az empátia és a társadalmi igazságosság eszményképét próbálja képviselni. Bevándorlás- és multikulti-pártinak lenni ma Németországban (és Európa-szerte) azonos a felvilágosult, kulturálisan kifinomult kozmopolita műveltséggel, életstílussal és világszemlélettel; ami szemben áll a migrációt ellenző – kulturálatlan, rasszista idegengyűlölőként megbélyegzett – gondolkodásmóddal.

Hétvégén volt a Fegyver Horgászat Vadászat Nemzetközi Kiállítás (a mozaikszavak szerelmeseinek: FEHOVA), ahová néhány ezer érdeklődő társa mellett ellátogatott Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke is, majd mindenféle kommentár nélkül közzé tette magáról ezt a képet:

Nem túl régi írásom-ban már szót ejtettem az intifádák mibenlétéről, melyben szerepelt egy rész,

“ A különbség annyi a jelenlegi helyzet és a mögöttünk lévő két intifáda között, hogy míg azokat felső, központi utasításra, pontosan meghatározott helyeken hajtották végre, a jelenlegi – eddig – semmiféle szervezettséget nem tükröz.”

melyet revideálok.

Meghívó érkezett egy vadonatúj rendezvényre, mely a könyvbarátoknak, íróknak, kiadóknak biztosan, de remélhetőleg a szélesebb olvasóközönségnek és a vásárlóknak is hiányzott.

A mai napig elterjedt vélekedés, hogy a holokausztról a háború után mind a zsidóság, mind a társadalom hallgatott. A Ludas Matyi korabeli, mai szemmel nézve néhol megdöbbentő őszinteségű karikatúrái azonban azt mutatják, hogy akkoriban sokkal inkább tabuk nélkül beszéltek minderről. … Tovább »

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan