Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

– emlékezzünk László Klárira!

Képzeld el, hogy valaki tényleg odafigyel a problémáidra! Úgy figyel, hogy minden porcikájával jelen van. És képes úgy kérdezni, hogy a te valóságodba helyezi bele magát, mert tudja, hogy neked az segít, ha azon belül tudsz előrelépni egyet. … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

BZSH–Mazsihisz dominanciaharc – kínos mellékzöngékkel

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

– Megyek Jaffo-ba a TED-re. Egész napos lesz, képzeld!

– Mi van? Mi az a TED?

– Ja, hogy te még ’90-ben is megkérdezted, hogy a C.C. Catch fiú-e vagy lány? Na, az Internetbe pöntyögd be, hogy tedpontkom, válassz ki egy szimpatikus címet és nézd meg a videót. 18 perces előadások … Tovább »

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

A Síp utcában eddig példátlan módon nyílt  konfliktussá fajult a BZSH igazgatója, Schwezoff Dávid és elnöke, Tordai Péter ellentéte.

A 25 éve Budapesten át megindult szovjet zsidó kivándorlásra emlékező konferencia október 29-én 17 órától a Bálint Házban (1065 Bp., Révay u. 16.) lesz.

Trieszt irodalma

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.