Heisler: Továbbra is bojkott
Változatlanul érvényben van a Mazsihisz közgyűlésének döntése: továbbra sem vesznek részt a Holokauszt Emlékév kormányrendezvényein…
…hiszen a Szabadság téri emlékmű és a Veritas Intézet vezetője ügyében a kabinet nem akceptálta kéréseiket – mondja Heisler András. A Mazsihisz elnöke úgy véli, bár súlyos konfliktusokkal terhelték meg a még 2015 áprilisáig tartó emlékévet, de ezeket szerinte fel kell váltani a konszenzuskereséssel, a kooperációval.
– Azt mondta, a gyakorlatban tapasztalnak visszásságokat, az antiszemitizmussal kapcsolatos feljelentések után megakadnak az ügyek. Milyen panaszok érkeznek erről a Mazsihiszhez?
– Figyelembe véve az elmúlt évek keserű tapasztalatait, konkrét feljelentésnek értékelhető panaszok a Mazsihiszhez elvétve érkeznek. Ennek okát én az igazságszolgáltatás – közösségünk számára legtöbbször – hátrányos döntéseiben látom. Viszont ez a magyar zsidóság számára húsba vágó és biztonságérzetét erősen befolyásoló ügy nem tűnik megoldhatatlannak. Chabad testvéreink készítettek egy értékes felmérést és elemzést arról, hogy a feljelentések milyen arányban akadnak el, akár már a nyomozati szakaszban. A kerekasztalon az előterjesztést is az általuk működtetett TEV Alapítvány tette meg. A joggyakorlat problematikájáról szólt az eszmecsere, miközben mindenki egyetértett azzal, hogy a jogalkotásunk konform az európai normákkal.
– Még mindig reménykedik benne, hogy a Sorsok Háza ügyében is sikerül megállapodni a kormánnyal?
– Lázár János miniszter a szeptemberi kerekasztalon egyértelműen fogalmazott, amit most, a legutóbbi ülésen megerősített. A Sorsok Háza építését a kormány be fogja fejezni – tudtommal a beruházás már majdnem készen van. Ismerve a terveket, valamint bejárva a helyszínt, személyes véleményem, hogy a projekt egy építészeti sikertörténet lesz. A problémánk valójában mindig a kiállítás tartalmának és az ahhoz kapcsolódó oktatási projekt ismeretének hiánya volt. S bár jelenleg sincs konkrét információnk a kiállítás beltartalmáról, Lázár János egyértelmű nyilatkozata a zsidó oldal számára biztató: “a kiállítást csak a zsidó közösség konszenzusával kívánják megnyitni”.
Ez komoly politikai deklaráció, erre felfigyeltek a nemzetközi szervezetek vezetői is. Az IHRA elnöke, Sir Andrew Burns jelezte, hogy hajlandó nemzetközi testületet létrehozni a koncepció véleményezésére, a Yad Vasem – amennyiben a Mazsihisz ebben partner – kilátásba helyezte a koncepció kialakításában történő közreműködést. Jelenleg úgy érzékelem, hogy a korábbi “frontvonal” átkerült az illetékes miniszter és a projekt irányítói közé. Nekünk az a feladatunk, hogy megkíséreljünk együttműködni a végleges program kialakításában. Holokauszt témában azonban nem tudunk kompromisszumokat kötni, ebben eddig is kemény partner voltunk, szerintem ezután is azok leszünk.
– Melyek a még mindig vitás pontok, kérdések?
– Amíg nem ismerjük a Sorsok Háza koncepcióját, vitatkozni sem tudunk. Egyes információk szerint nincs is véglegesnek szánt elképzelés: akkor viszont neki kell fogni és meg kell alkotni azt. Lázár János azt mondta, jelenleg nincs időkorlátja a megvalósításnak. Ez hosszú munka lesz, párbeszédekkel, vitákkal kövezett úton kell eljutni a megvalósításig.
– “A felelősségteljes magatartást nem szépen hangzó mondatokkal, hanem tettekkel kellene bizonyítani” – fogalmazott nemrégiben a Schwezoff Dávidnak írt válaszlevelében. Nem nyugszanak a kedélyek?
– Mindenki ismeri véleményemet az úgynevezett Schwezoff üggyel kapcsolatban. Tévednek, akik ezt a konfliktust személyessé kívánják tenni. A Mazsihisz vezetősége, a Mazsihisz Elnökök Tanácsa, legutóbb pedig a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Zuglói körzetének tagjai kérték a BZSH elöljáróit, hogy kezdeményezzék az ügyvezető visszahívását. Itt közösségi akaratról van szó. Az elmúlt hetekben a BZSH közgyűlésének 25 tagja kezdeményezett rendkívüli közgyűlést Schwezoff Dávid ügyvezetői pozícióból történő visszahívásának napirendjével. Schwerzoffnak morális kötelessége, hogy a rendkívüli közgyűlést a lehető leggyorsabban kiírja. De illúzióim nincsenek, hiszen alapszabályi kötelezettségének sem tett eleget, amikor határidőre nem írta ki a választásokat a megüresedett elnöki posztra.
Pedig az elnök lenne az ügyvezető munkájának egyetlen közvetlen kontrollja. Mindenesetre az elmúlt néhány hónap során a BZSH szervezetét sikerült oly módon szétverni, hogy ma nincs elnöke, nincs vezető elöljárója, de van egy legitimitásában megkérdőjelezett ügyvezetője és egy, a működés határán mozgó, szétesett elöljárósága. A belső hatalmi fékeket jelentő bizottságok vezetői és tagjai egy szűk körből kerülnek ki: a választási bizottság és a számvizsgáló bizottság elnöke, a Rabbitestület igazgatója, és a szervezet ügyvezető igazgatója is ugyanannak a zsinagógai körzetnek a képviselője. Ez a típusú hatalmi koncentráció képes volt foglyává tenni az egész BZSH közgyűlését, magát az egész szervezetet. Amíg ez a kérdés nem oldódik meg, a kedélyek nem is fognak megnyugodni.
A cikk eredetiben itt olvasható.
Címkék:BZSH, Heisler, Schwezoff, Sorsok háza