Összesen 3,607 találat (3481 - 3500) : s. sz..
Tudtad־e, hogy…
… Marokkóban a Széder-estét „lail al-rassz”-nak hívják. Ez azt jelenti, a „fejek éjszakája”, annak az emlékére, hogy a marokkói zsidók között bevett szokás volt a birkafej fogyasztása a szentélybeli áldozatok emlékére.
… sok évszázadon át éltek … Tovább »
(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)
Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »
Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »
A Habima színház Budapesten
A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »
Varsó, 1943. április 28.
Én, a tarnopoli Josszel Rakover, geri hászid, a nevezetes Rakover és Meisel családhoz tartozó szent és jámbor ősök leszármazottja, akkor írom ezeket a sorokat, amikor a varsói gettó már lángban áll. A ház, amelyben vagyok, egyike az utolsóknak, amelyeket … Tovább »
Telefoninterjú Elie Wiesellel
A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »
Elnézésüket kérem, hogy idő- és helyszűke miatt egyszerre válaszolok bírálataikra.
Anticionizmusnak a zsidóságon belül azt az álláspontot nevezik, melyet asszimilált erőkön kívül a vészkorszak előtt az ortodoxia döntő többsége, ma már azonban csak kis csoportjai képviselnek, … Tovább »
(Bernard Malamud: Dubin megannyi élete, Európa Könyvkiadó, 546.old. 320 Ft.)
Dubin a maga életét éli, sovány vigasz, hogy közben mások életéből csemegézik. A kisszerűsége és vágyai közötti szakadékba Fanny esik bele, a nő. Semmivel se szürkébb vagy unalmasabb, mint … Tovább »
A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »
Hogyan lehet egymillió dollárt „csinálni”?
„Csizma az asztalon”, szoktuk mondani, ha valamivel olyan helyen találkozunk, ahol felbukkanására a legkevésbé sem számítottunk. Fejlett izraeli és nyugati technológiával felszerelt termelő üzem a soroksári tanyaközpontban? Hasonlóképpen … Tovább »
Beszélgetés a zsidó közösség tévéműsorának szerkesztőjével
Ökumenikus támadást intéztek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ellen az egyházak, a vallási műsorokkal kapcsolatban általuk tapasztalt diszkrimináció miatt. Kármán Györgyöt, Az utódok reménysége mű tévéműsor … Tovább »
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról elhurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel
Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »
Örömmel tapasztaljuk, hogy gazdasági rovatunknak címzett leveleket kezd hozni a posta. A beérkezett anyagok közül ízelítőül adjuk közre, némiképpen rövidítve az alábbiakat, s várjuk a további visszajelzéseket. Mottónk: Az üzlethez legalább ketten kellenek.
„Szeretném … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
Zsidók a börtönben? Micsoda őrült feltételezés – futott át az agyamon, amikor először hallottam arról, hogy létezik Budapesten zsidó börtönmisszió. Jó kis vállalkozás, hangzatos név, semmi munka. Azért csak kopogtam a Síp utca 12. alatti hitközségi épület fekete táblás ajtaján. … Tovább »