Összesen 330 találat (281 - 300) : p. j..
Afrika legősibb diaszpórája
Tunézia azt hirdeti magáról, hogy ő békés, szelíd, barátságos fivér az iszlám fundamentalista hemofiliától szenvedő Algéria és Kadhafi Líbiája között. És valóban. Szinte feltűnő, hogy a legkisebb Maghrebország – amely azért nyolcszor nagyobb … Tovább »
„Képmutató farizeusok” II.
A farizeus szó a héber parus (t. sz. perusim) szóból származik, jelentése kb. „elkülönült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgyhogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Jelenti … Tovább »
Hiányzó láncszemekTankönyvek a holocaust megközelítéséhez
Tudomásom szerint utoljára 1994-ben, Raj Tamás szerkesztésében és a Makkabi Kiadó gondozásában jelent meg „A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat” címmel egy tanulmánygyűjtemény, melyben 1992-ig dolgozták … Tovább »
Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész
Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” talán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte visszhangoznak Jézus … Tovább »
A nyolcadik nap
1 A dolog engem is mindig nagyon érdekelt, de ilyen messzire álmomban sem jutott volna eszembe visszamenni. Joan és én azonban épp, hogy találkoztunk, máris a születésről kezdtünk beszélgetni. Azt mondtam neki, hogy hiszek a korai tapasztalat fontosságában.
Mit … Tovább »
Összeállításunk témájában kerekasztal-beszélgetésre kértük fel Ferenczi László irodalomtörténészt. Kende Péter politológust és Kovács András szociológust. A vitavezető szerepét Gadó János, a Szombat szerkesztője látta el.
Gadó János: Vitánk címét nyilvánvalóan provokatív … Tovább »
A félreértések elkerülése végett szeretném rögtön a kezdetben leszögezni, hogy zsidó hagyomány alatt az írott és a Szóbeli Tan alkotta vallási hagyományt értem. A zsidó nép történelmi szempontból a halakha törvényei által egységes rendszerbe szervezett életformájának … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Mielőtt a hitközség fizikai és szellemi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmájer Péter néhány – véleményem szerint – pontosításra szoruló megállapításával szeretnék foglalkozni.
• „…abból a nem alaptalan feltételezésből kell … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »