A Nyugatnak nem kellene a maga demokratikus modelljét az iszlámra erőltetni – mondta a HVG-nek Tel-Avivban adott interjújában Bernard Lewis (93 éves) brit–amerikai orientalista, a Nyugat egyik vezető iszlámszakértője, akinek Iszlám – Nép és vallás című könyve a napokban jelent meg a HVG Kiadó gondozásában.

A Fővárosi és Legfőbb Ügyészség egyelőre nem vizsgálja az ügyet, és eddig feljelentés sem érkezett azzal a képpel kapcsolatban, ami a Magyar Fórum múlt heti címlapján jelent meg.
 

„Lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is” – vallott saját identitásáról Vázsonyi János művészettörténész.
 

Szabó György, a Fidesz XIII. kerületi önkormányzati képviselője nyílt levélben tiltakozik a Csurka lapjában megjelent illusztráció miatt, amely Surányi György portréját egy Dávid csillagba montírozta.
 

Kedd este mutatja be a kneszetben kormányát Benjamin Netanjahu kijelölt izraeli miniszterelnök – közölte a Likud párt egyik, névtelenséget kérő vezetője.
 

Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet legendás alapítója és első elnöke kijelentette hétfőn, hogy végső soron emigrál, ha büntetlenek maradnak azok a történészek, akik munkáikban a kommunista rezsim titkosrendőrségével (SB) való együttműködéssel vádolták őt.

Roma és nem roma civil szervezetek, jogvédők tüntettek az antirasszista világnap alkalmából szombaton Budapesten. Demonstrációjukkal az általuk cigányellenesnek ítélt megnyilvánulásokkal szemben tiltakoztak a médiában és közszereplők fellépésében.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt – mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

Feljelentést tett a rendőrségen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kiss Attila rajkai önkormányzati képviselő ellen, mert a helyi politikus arra buzdította képviselőtársait, hogy támadják meg a közeli zsinagógát – közölte a Mazsihisz. 

Holokauszt filmet készíteni nem könnyű feladat, különösen, ha az alkotóknak komoly ambícióik is vannak, vagy a szereplők nem kizárólag feketék és fehérek. Azok a mozinézők, akik kényelmetlenül érezték magukat A felolvasó című film alatt, nemtetszésüket kampánnyá változtatták, amely úgy tűnik, megingathatja a vasárnapi Oscar-díj bírálóit. 

A szerbiai zsidóság kiirtásáról sugárzott a napokban dokumentumfilmet a B92 belgrádi tévé. A jugoszláv időkben szinte csak a partizánokra, a függetlenné lett Szerbiában pedig csupán a szerb áldozatokra emlékeztek.

Elismerte hétfőn a francia állam felelősségét a zsidók 1940 utáni deportálásában a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az Államtanács. Bár 1995-ben Jacques Chirac volt francia államfő már elismerte a Vichy-kormány felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában a holokauszt idején, az Államtanács most először mondta ki ezt egyértelműen. 

XVI. Benedek pápa amerikai zsidó szervezetek vezetőivel tartott minapi megbeszélése után félreérthetetlenül leszögezte: a holokauszt tagadása tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Különösen azoknak kell ezt belátniuk, akik a Szentírás üzenetét hirdetik. Ugyanakkor pár héttel ezelőtt a Vatikán a Holokausztot tagadó (nézetei miatt II. János Pál idején kiközösített) püspök, Richard Williamson rehabilitálásával borzolta a demokratikus nagyközönség idegeit. Ellie Wiesel most ismét kiátkozását követeli.

Minden elismerést megérdemel Angela Merkel német kancellár a Williamson-ügy kapcsán a pápához intézett, a holokauszttagadás elutasítására vonatkozóan egyértelmű állásfoglalást sürgető felszólításáért – hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter.

Történelemábrázolás vagy csupán akciófilm? – a Stauffenberg-féle, Hitler elleni merényletről készült amerikai mozi már a forgatás idején heves vitákat váltott ki Németországban.
 

Bryan Singert, a Valkűr 43 éves amerikai rendezőjét arról kérdezte a HVG, hitelesnek érzi-e a Hitler elleni merényletről készült filmjét.
 

A BBC után a brit Sky televízió is megtagadta, hogy sugározza a gázai övezeti izraeli offenzíva áldozatainak megsegítését célzó jótékonysági felhívást.