A rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy az ifjúság a társadalmi progresszió, a demokratikus alapértékek letéteményese. A százezres tömegrendezvényeken – például 1988. június 27-én, 1989. március 15-én vagy éppen június 16-án – a fiatalság erőteljesen felülreprezentáltan képviseltette magát. 1993-ban az ELTE-n, arra gondolván, hogy tudják rólam, hogy zsidó vagyok, tehát nem néznek antiszemitának, elsütöttem egy enyhén antiszemitának is fölfogható – egyébként nagyszerű – poént, mire úgy tekintettek rám, mintha leprás lennék.

Vári György és Novák Attila legutóbbi írásai után viszonylag hosszas vita bontakozott ki a lap internetes fórumán. Személy szerint engem két dolog zavar mostanában: egyrészt régi vesszőparipám, hogy nem tudom elfogadni a kommunizmus bűneinek relativizálását, másrészt meglep, hogy a lap az őszi események magyarázására kizárólag az egyik politikai oldal kliséit használja.

Új antiszemitizmus címmel komoly közönség- és sajtóvisszhangot kiváltó konferenciát rendezett folyóiratunk, a Szombat 2006. január 5–6-án. Már a rendezvényen, s a lapunkban megjelent összefoglalót olvasva is sokan jelezték: szívesen látnák nyomtatásban az előadások teljes szövegét. Olvasóink igényének eleget téve, lapunk a fentivel azonos címmel tervezi kiadni az összes előadást – a kötet várhatóan a nyár eleji könyvhétre lát napvilágot. Addig is több előadás írott változatát olvashatják majd a Szombat hasábjain: elsőként a nemrég elhunyt Bence György filozófus írását adjuk közre.

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

 A kék-fehérek rendre a középmezőnyben, vagy még hátrébb végeztek. Sőt a nyolcvanas évek elején megtörtént a szégyen, ami korábban még soha, az akkor éppen MTK-VM néven játszó alakulat kiesett az első osztályból. De éppen ez a kiesés indította el a megújulást, a fejlődést. … Tovább »

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

 Braun Róbert a stratégiai tanácsadással, elsősorban társadalmi felelősségvállalással foglalkozó Braun & Partners cég vezetője. 1999–2001 között az Index internetes portál vezérigazgató-helyettese, 2002 és 2004 között Medgyessy Péter kommunikációs igazgatója, 2004–2005-ben Gyurcsány Ferenc stratégiai főtanácsadója. 2006-tól az Israel Brand (Izrael mint márka) projekt résztvevője.

A bevallhatatlanság kínja
Gyerekkoromban apám sokszor mesélt a Négus szelídített oroszlán­jairól. Hihetetlen volt, de később, kémiából való csúfos elbuktatásom napján talán ezért vigasztaltam ma­gam Henry de Monfreid Rejtelmes Abesszínia című – amúgy szörnyű, gyarmati szemléletű … Tovább »

Bál tsuva – a megtérő ember
Vitaest a Sirályban

Október 19-én a Király utcai Sirály­ban a konzervatív, vallásos zsidó if­júsági szervezet, a Marom vitaestet rendezett „Visszatérés… de mihez? Bál tsuva – kerekasztal-beszélgetés. Fiatalok, akik ortodoxok, neoló­gok vagy haszidok … Tovább »

KERESZTES JÓZSEF
A vörös mészkő zsinagógaküszöb

Az utolsó zsidó család is eltűnt a faluból; a negy­venes évek végén összeszedték azo­kat, akik nem menekültek el már előbb, és ezek nem is tértek vissza a koncentrációs táborokból. A zsinagó­gát széjjelhordták az ötvenes … Tovább »

NÓGRÁDI NOA
A buszon

Madarak csiripeltek a megemlékezés egy­perces néma csöndjét megtörve, és az egykori kivégzőplacc füvén békés őzi­kék legelésztek, de a képzelet fekete-fe­hér filmek árnyékával festette át a para­dox képeket. Az ember, amilyen kiszá­míthatóan … Tovább »

FÜLEMÜLE ÉTTEREM
Biztos lábakon

Autentikus közönség, autentikus ételek. Mi sem bizonyítja job­ban mindezt, hogy ma már asztalt kell foglalni, ha az em­ber biztosan helyet akar kapni a nyolcadik kerület mélyén, az eldugott, sötét Kőfaragó utcá­ban megbúvó Fülemüle ven­déglőben. … Tovább »

TONY BLAIR
„Ezt a háborút az értékek terén kell megnyernünk”

Tony Blair brit miniszterelnök ez év augusztus 1-jén, a libanoni háború utol­só napjaiban beszédet mondott a Los Angeles-i székhelyű World Affairs Council tanácskozásán. Az odahaza ekkor már szorongatott helyzetben … Tovább »

„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó”
Szlovénia zsidóságáról

Bár sikerült Szlovéniában – ahol egy hitközségbe szerveződik az or­szág egész zsidósága – minden harminchatodik hitközségi taggal interjút készítenem, ez nem kunszt: a hitközségnek … Tovább »

Nostra culpa maxima?

2005 augusztusában két, egymástól első pillantásra nagyon különböző ember találkozott Rómában: a katolikus egyház feje és egy harcos ateista, liberá­lis író-újságíró. Ami közös volt bennük, hogy XVI. Benedek és Oriana Fallaci – aki utolsó éveiben … Tovább »

CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*

Harminc évvel ezelőtt a konyha za­varba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkod­tak rá, és kizárólag az arab étter­mekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »

VÁGÓ MIKLÓS
Zsidó szerep­kártya

Szombat reggel volt. Feri már megint Petinél aludt, mert a péntek délutáni szerepjátékozás elhúzódott. Feri sikeresen kikönyö­rögte anyjától, hogy Petiéknél alhas­son, és majd csak másnap kelljen ha­zamennie. A két fiú az egész szomba­tot … Tovább »

Megint di­vatossá vált a már egyszer majd­nem eltemetett történelmi regény. Umberto Eco regé­nye, A rózsa neve azonban új iskolát alapított.

Az utóbbi húsz esztendőben egymás után jelennek meg angol, amerikai, török, német, francia, olasz és persze magyar szerzőktől ef­féle, … Tovább »

„Zsidókérdés” – álkérdés

Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
788 oldal, 4200 Ft

Megkésetten írunk a könyvről, ám fontossága miatt jobb későn, mint soha.

Minden könyv­nek számtalan olva­sata lehetséges. Egy szépirodalmi … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »