Ifjúság, internet, radikalizmus

Írta: Szegő Péter - Rovat: Politika

A rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy az ifjúság a társadalmi progresszió, a demokratikus alapértékek letéteményese. A százezres tömegrendezvényeken – például 1988. június 27-én, 1989. március 15-én vagy éppen június 16-án – a fiatalság erőteljesen felülreprezentáltan képviseltette magát. 1993-ban az ELTE-n, arra gondolván, hogy tudják rólam, hogy zsidó vagyok, tehát nem néznek antiszemitának, elsütöttem egy enyhén antiszemitának is fölfogható – egyébként nagyszerű – poént, mire úgy tekintettek rám, mintha leprás lennék.

 ifjúság_internet_2.jpg

Tizenöt év alatt a helyzet látványosan megváltozott. A nemzeti radikalizmusnak számottevő tábora van az ifjúság körében, az őszi álforradalom pontosan bizonyítja ezt.

Gábor Kálmán szociológus, a Felsőoktatási Kutatóintézet ifjúságkutató-csoportjának vezetője egy, a Magyar Narancsnak adott őszi interjújában úgy vélte: a rendszerváltásnak a progresszív ifjúsága valóban létezett, de ez nem a fiatalok egészét jelentette, hanem csak az elitjét. A szakmunkástanulókat, illetve a fiatal szakmunkásokat nem érdekelte a politika. Ráadásul a különböző bőrfejű és egyéb radikális csoportok már ekkor feltűntek: először Göncz Árpád 1992. október 23-i kifütyülésekor mutatták meg magukat.

Az ifjúság toleranciaszintjét és előítéleteit az 1990-es évek elejétől kutató szociológus a civil társadalomnak a nyugatinál jóval gyöngébb voltában látja a radikális eszmék növekvő népszerűségének okát. Mint a Szombatnak elmondta, az internetnek igen nagy szerepe van a fiatalok mozgósításában. A még a magyarországinál is csökevényesebb civil társadalmat magáénak tudó Oroszországban végzett vizsgálatok azt igazolják, amit mi is láthatunk az interneten: a jobboldal, illetve a szélsőjobboldal erőteljes hatást gyakorol a fiatalokra.

Egy 1997-98-ban, győri középiskolások körében végzett fölmérés szerint arra a kérdésre, hogy „Élne-e egy országban cigányokkal?” – a gimnazisták több mint fele, a szakközépiskolások, illetve a szakmunkástanulók közel kétharmada válaszolt nemmel. Zsidókra vonatkoztatva ugyanez az arány szűk egyötöd, illetve szűk egynegyed (lásd az I. táblázatot).

Az ifjúságcentrista olyan fiatalt jelent, akinek erős az ifjúságidentitása, akinek nagyon fontos a kortárs csoport. Az ifjúságidentitás erősödése az előítéletek növekedésével jár együtt (lásd a II. táblázatot).

Az értékorientációk szerinti fölosztás alapján a magánszféra felé fordulók, illetve az anyagi javakat preferálók előítéletesebbek, a piac, a versenyszellem elfogadása az előítéletek erősödését jelenti (lásd a III. táblázatot). Gábor Kálmán hozzátette: ez azt jelenti, hogy a „habzsoljam az életet” mentalitás, a yuppie-szemlélet és az előítéletesség között szoros korreláció van. A kutató szerint mindezen a már említett civil társadalom erősödésével lehet változtatni.

A IV. táblázat a családi hátteret, pontosabban az apa iskolázottsága szerinti fölosztást mutatja. A szakmunkásképzőt végzett szülők gyerekei a legelőítéletesebbek. Arra a kérdésre, hogy miért előítéletesebb – legalábbis a cigányokkal szemben – a szakmunkásképzőt végzett apa gyereke, mint a csak nyolc általánost végzetté, Gábor Kálmán így reagált: a csak nyolc általánost végzetteket inkább jellemzi a tradicionálisabb életszemlélet, míg a szakmunkásképzőt végzettek jelentős része Győrött elitmunkás vagy vállalkozó lett, így nagy valószínűséggel az eggyel korábbi táblázat szerint az anyagi javakat preferálók közé tartozik. Gábor felhívta a figyelmet egy, Erős Ferenc és Fábián Zoltán által soproni és salgótarjáni fiatalok körében végzett vizsgálatra. Az előfeltevés az volt, hogy a gazdaságilag elmaradott Salgótarján sokkal előítéletesebb, mint a jóval fejlettebb Sopron, a vizsgálat eredménye azonban pontosan ennek ellenkezőjét mutatta.

Az V. táblázat kiindulópontjának számító, szintén 1997-1998-ból származó felmérést elsőéves jog- és közgazdászhallgatók körében készítették, és a zsidóktól való társadalmi távolságra kérdeztek rá. Az egyetemisták közel öt százaléka nem élne egy országban zsidókkal. Gábor Kálmán azonban fölhívja a figyelmet arra, hogy négy év alatt a zsidókat tekintve a helyzet sokat romlott: a VI. táblázat 2001-2002-ben készült elsőéves egyetemisták közt. Eszerint az egyetemistáknak már hét százaléka nem élne egy országban zsidókkal.

A VII. és a VIII. táblázatot egymással összehasonlítva az derül ki, hogy már egy év alatt is kimutathatóan erősödött az idegenellenesség. Mindkét grafikon alapját a Sziget közönsége által kitöltött kérdőív szolgáltatta 2003-ban, illetve 2004-ben. Első ránézésre is szembeötlő, hogy mennyire megerősödött az előítéletesség. A szociológus felhívta a figyelmet arra: ezeknél a táblázatoknál nem csupán az arányszámokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a Sziget látogatói jelentős részben véleményformáló csoportok. Tehát ezeknek a nézeteknek a hatása más társadalmi rétegek közt is fölerősödhet – tette hozzá.
 
Egy példa: antiszemitizmus az iWiW-en

Az ifjúság körében erősödő idegengyűlöletre lehet következtetni a különböző internetes politikai fórumok és néhány internetes újság cikkei olvasásakor, márpedig az internethasználók között szintén fölülreprezentáltak a fiatalok. A fórumok egy része nyílt, tehát bárki hozzászólhat, egy része zárt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hozzászólás előtt az illetőnek regisztráltatnia kell magát és egy vagy több adatát – név, e-mail cím, stb. – meg kell adnia, ilyenek például az Index fórumai. A fórumok tartalmát elolvasni azonban az esetek túlnyomó részében regisztráció nélkül is lehet, ráadásul a regisztrációnál megadott adatok valódiságát ellenőrizni erős kihívás.

Magyarország legnagyobb közösségi portálja, a T-Online tulajdonában lévő IWIW (az international Who is Who rövidítése) Kft. által üzemeltetett www.iwiw.hu fórumai több tekintetben is eltérnek a fórumok többségétől. Egyrészt nemcsak az íráshoz, hanem olvasáshoz is szükséges a regisztráció, másrészt a regisztrációhoz egy, már regisztrált tag meghívása kell. A mára több mint másfélmillió regisztrált taggal rendelkező iWiW mintegy harmincezer fórumának – bármelyik regisztrált tag nyithat fórumot – leglátogatottabbjai jelentős részben politikai témájúak. Mivel a hozzászólót csak saját maga korlátozhatja, a hozzászólások egy része a legdurvább antiszemitizmus, annak változatos formáiban. Z. Zs. például a Soát relativizálja, azon elmélkedve, hogy Auschwitz-Birkenau halottai mibe haltak bele (Izrael fórum, 34332-es hozzászólás): „Tífuszba, a Zyklon-B pedig rovarirtó volt. Az a poén az egészben, ha nem használták volna rovarirtót, akkor többen haltak volna meg.” Sz. V. ezt írja (Baloldal fórum, 55475-ös hozzászólás): „Ami itt történik azért kizárólag a mocskos ultra ortodox Gyurcsány és a kulturálatlan kommunista slepp a felelős! Ezek csak a hatalom és a vagyonosodás bűvkörében lebegnek! A hír tv közvetít míg az mtv1 a “közszolgálati” homokba dugja a kommunisták által irányított fejét!” Szintén Sz. V. véleménye (Baloldal fórum, 55520-as hozzászólás): „Sok buta nemzetrontó SZOCIONISTA CSŰRHE! Ti adjátok el az országot ezeknek 1pohár langyos sörért és a hideg virsliért! Sokat kell még az agyatoknak fejlődni, hogy megértsetek összetettebb dolgokat!”

A fönti hozzászólások írói fiatalok, akik – általában – a rendszerváltás után érettségiztek.

Szabó Márton, az IWIW Kft. ügyvezető igazgatója a Szombat érdeklődésére azt mondta: minden szélsőség, így a rasszizmus ellen is megpróbálnak föllépni. Hozzátette: mint az élet más területén, sajnos időnként a közösségi portálon is előfordulnak szélsőséges megnyilvánulások, azt azonban visszautasította, hogy az iWiW rasszista fórumok tömegének lenne a gyűjtőhelye. Ha tudomást szereznek jogsértő hozzászólásokról, azt azonnal törlik, és előfordult az is, hogy több fórumot, „ahol nagyon elszabadultak az indulatok”, bezártak – szögezte le. Az iWiW másfélmillió regisztrált – köztük több mint 1,3 millió aktív, tehát egy héten belül bejelentkezett – tagja közül pártucat olyan van, akik a rasszizmus, vagy bármilyen szélsőség hangadói, ez „a nullához képest sok, de arányaiban nagyon kevés, igaz, ők nagyon hangosak tudnak lenni” – húzta alá Szabó. Felhasználó törlése megtörténhet, ha az illető az adatlapján törvénysértést követ el, például tiltott önkényuralmi jelképet tesz föl, vagy durván átlépi a szalonképesség határát, illetve akkor, ha nem a valós nevén – ez épp úgy lehet Adolf Hitler, mint Gipsz Jakab – jelentkezik be.

Szabó hozzátette: az iWiW nem tartalom-, hanem tárhelyszolgáltató portál, és mint ilyen, semlegesnek kell lennie. Alapvető céljuk, hogy a www.iwiw.hu demokratikusan működő közösség maradjon, s ezért igyekeznek elkerülni a portál életébe történő minden, nem fejlesztés jellegű beavatkozást.
          
Bár nincs okunk az IWIW Kft. első emberének szavait kétségbe vonni, tény, hogy tiltott önkényuralmi jelkép pillanatok alatt található a www.iwiw.hu-n. Párpercnyi keresés után jutottam el a 17 éves S. G-hez, aki – más egyebek mellett – a mellékelt képet tartja érdemesnek közölni.

Ezt írja magáról: „Magyar radikális ellenállás! KITARTÁS TESTVÉREK, MÁR DOLGOZUNK! És mégvalami ne felejtsétek el hogy a Nemzetiszocialistáknak nagyon sok mindent köszönhetük…és azt sem hogy aki ma Hungarizmusra adja a fejét,az a legtisztább és legerösebb hitett választa, mert az üldözöink verik belénk a hitet…KITARTÁS!HEIL!”

A pártok és a fiatalok

A kilencvenes években a rasszista, idegengyűlölő nézetek megjelentek a társadalomban, majd megkezdődött az ezekre az eszmékre fogékony réteg megszervezése az interneten és más fórumokon – summázta az elmúlt másfél évtizedet Gábor Kálmán. Az őszi tüntetések is azt támasztják alá: a tüntetéseken a fiatalok voltak többségben „és ez nem nyugtathat meg bennünket” – szögezte le. Az 1990-es évek második felében megjelent az a nemzedék, amely már a demokráciában nőtt föl. Ez a fiatal réteg mozgósítható az interneten. Ráadásul e korszak az EU-integráció korszaka, s a fiatalok számára nyilvánvalóvá válnak az ezzel kapcsolatos, sokak számára nem teljesíthető kihívások, mint például a nyelvtudás, vagy a perspektivikus világlátás. Ráadásul a fiatalok individualizálódását nem követi a civil társadalom megerősödése, holott a civil társadalomba való integrálódás megakadályozhatná az ordas eszmék népszerűségének előretörését. Gábor szerint az is táptalaja az intolerancia megerősödésének, hogy a Soá társadalmi földolgozottsága közel sem tart Magyarországon ott, mint Németországban vagy Ausztriában. Összegezve: megjelenik egy, az új technikai lehetőségeket – internetet, SMS-t – használó generáció, miközben Magyarország a centrum részévé vált, így a Nyugatot érő hatások itt is érezhetők. Ráadásul a felsőoktatás expanziójának köszönhetően a felsőoktatás ontja a diplomás embereket, akiknek egy része kiúttalan, nem tud elhelyezkedni. Ez sokaknál kételyeket, ami pedig elitellenességet szül. Arra a kérdésre pedig, hogy ki tartozik az elithez, a klasszikus válaszok születnek: a kommunisták/a zsidók/a globális nagytőke.

Az antiszemitizmus és az Amerika-ellenesség kapcsolatáról a kutató azt mondta: ezzel kapcsolatban pontos vizsgálatai nincsenek, de az antiszemiták szinte biztos, hogy Amerika-ellenesek, az Amerika-ellenesség viszont nem föltétlenül jár együtt az antiszemitizmussal.

Gábor Kálmán szerint a Fidesz nagyon okosan tette, hogy a fiatalok fogyasztói törekvéseit össze tudta kapcsolni viszonylag egyszerű, sematikus identitást követelő politikával, ezzel fiatalok tömegeit nyerte meg magának. Ma már a fiatalok többségét nem lehet közvetlenül befolyásolni, s ezt a Fidesz fölismerte. Az SZDSZ és az MSZP csak közvetlenül a választások előtt próbálja megszólítani a fiatalokat, és ez kevés.

A nemzetközi tendenciák is azt mutatják, hogy a fiatalokkal nem elég a politikának négyévente, csak a három hónapos kampányidőszakban foglalkoznia. Ausztriában például az ifjúsági kultúrára próbál az állam hatni, hogy ily módon befolyásolja a fiatalokat. A fiatal érdeke is az – és ezt be kell, hogy lássa –, hogy nem lehet például a feketebőrűeket utálni, mert ha elmegy dolgozni például valamelyik angolszász országba, akkor könnyen megtörténhet, hogy feketebőrű főnöke vagy kollégája lesz.

Tudomásul kell venni, hogy a demokrácia föltételei között a fiatalokkal foglalkozni kell, mégpedig sokat. A világra nyitottá kell tenni őket. Hogy egy militáns nemzeti radikális párt, főleg a fiatalok szavazataira építve 2010-ben bejut-e az Országgyűlésbe, csak rajtunk múlik – zárta mondandóját a szakember.

***

 

I. táblázat:

 

egy országban sem laknék vele

 

cigányok

zsidók

gimnázium

56,9

19,6

szakközépiskola

66,2

24,5

szakmunkásképző

64,7

23,5

összes

62,9

22,8

II. táblázat:

 

Egy országban sem laknék vele

 

cigányok

zsidók

ifjúságcentristák

66,0

28,3

felnőttminta-követők

57,8

18,5

összes

62,9

22,8

III. táblázat:

 

egy országban sem laknék vele

 

cigányok

zsidók

szabadság értékeknek elkötelezettek

63,9

28,4

tradicionalisták

59,8

24,0

anyagi javakat preferálók

76,6

32,0

privatizáltak

67,1

21,7

összes

62,9

22,8

IV. táblázat:

 

egy országban sem laknék vele

 

cigányok

Zsidók

nyolc általános

53,7

27,5

szakmunkásképző

68,4

24,3

érettségi

60,2

21,9

diploma

57,9

20,0

összes

62,9

22,8

V. táblázat (Az egyes cellákban szereplő számok önmagukban értelmezendők, nem kumulált adatok):

 

Budapest

vidék

Összes

családomba fogadnám

39,3

34,0

37,4

elfogadnám lakótársnak

20,0

18,7

19,5

elfogadnám munkatársnak

16,9

21,1

18,4

elfogadnám szomszédnak

9,9

10,5

10,1

egy városban-faluban laknék vele

9,0

11,2

9,8

egy országban sem laknék vele

5,0

4,5

4,8

 

100,0

100,0

100,0

 

VI. táblázat (Az egyes cellákban szereplő számok önmagukban értelmezendők, nem kumulált adatok):

 

VIII. táblázat:

 

 

 

 

 

 

Címkék:2007-02

[popup][/popup]