A bevallhatatlanság kínja
Gyerekkoromban apám sokszor mesélt a Négus szelídített oroszlán­jairól. Hihetetlen volt, de később, kémiából való csúfos elbuktatásom napján talán ezért vigasztaltam ma­gam Henry de Monfreid Rejtelmes Abesszínia című – amúgy szörnyű, gyarmati szemléletű … Tovább »

EMMANUEL LEVINAS
A zsidó gondolkodás ma*

„…a valóság értelme voltaképpen az etikában áll, annyit jelent, hogy kije­lentjük, az univerzum szent. De etikai értelemben szent. Az etika Isten opti­kája.”
Mivel foglalkozik a zsidó gondol­kodás? Bizonyára egy egész sor do­loggal, … Tovább »

FÜLEMÜLE ÉTTEREM
Biztos lábakon

Autentikus közönség, autentikus ételek. Mi sem bizonyítja job­ban mindezt, hogy ma már asztalt kell foglalni, ha az em­ber biztosan helyet akar kapni a nyolcadik kerület mélyén, az eldugott, sötét Kőfaragó utcá­ban megbúvó Fülemüle ven­déglőben. … Tovább »

Szántó T. Gábor: Alternatíva
Röhrig Géza: angyal istván vasbetonszerelő kádárhoz
Gadó János: Töredékek a litván zsidóságról
Szegő Péter: A falasák hazatérése
Sturovics Andrea: Etióp nemzeti legenda, egy tisztázatlan liaison
Csáki Márton: A bevallhatatlanság kínja
Shiri Zsuzsa: … Tovább »

Sivatagi látomás
Izrael jövője a Negevben rejlik?

Nemrég indult az a hosszú távú iz­raeli kormányprogram, melynek cél­ja a Negev-sivatagot elhanyagolt, szegényes vidékből virágzó tájékká varázsolni, ahova többszázezer új lakó költözhet. Képesek lesznek-e elkerülni azokat … Tovább »

CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*

Harminc évvel ezelőtt a konyha za­varba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkod­tak rá, és kizárólag az arab étter­mekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »

„Zsidókérdés” – álkérdés

Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
788 oldal, 4200 Ft

Megkésetten írunk a könyvről, ám fontossága miatt jobb későn, mint soha.

Minden könyv­nek számtalan olva­sata lehetséges. Egy szépirodalmi … Tovább »

SALAMON KÓSER ÉTTEREM
Döntés elhalasztva

Dermesztő csend es üres­ség fogad bennünket, amikor egyedüli vendégként benyi­tunk a magát „glatt” kóserként aposzt­rofáló Salamon étterembe. A pincérek feltápászkodnak, kölcsönös zavarunk közepette helyet foglalunk, amiből … Tovább »

Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

Szántó T. Gábor : Az érvényes 1956
Vannak-e zsidók Lengyelországban? II.
Szegő Péter: Újlipótváros-ahol még a fideszes is zsidó
Szegő Péter: „Alternatív” főpolgármester-aspiránsok
Beszterczey Judit: Kóser eljárás?
Sturovics Andrea: Őszi ünnepek
Gadó János: „Nem hittem, … Tovább »

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.

Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
 
 

Május 28-án tartotta rendes évi közgyűlését az Egységes Magyar Izraelita Hitközség – Status Quo Ante. A közgyűlés elfogadta az elmúlt év eredményeit és rendezvényeit összegző beszámolókat, a Hitközség pénzügyi jelentését és a jövő évi terveket, továbbá visszautasította a MAZSIHISZ részéről nekik címzett zsidózást. A közgyűlés utáni vacsorán megdőlt Murphy tétele, miszerint minőség és mennyiség fordítottan arányos: jót adtak és sokat.

Olvasóink írják
FEJLESZTENÜNK KELLENE A HÁZI BETEG- GONDOZÁST

Ismeretes, hogy egyedülálló, idős, beteg, mozgásukban korlátozott em­bereknek létszükséglete a házi beteggondozás, de ennek feltételei gyakran nincsenek biztosítva.
75 éves zsidó férfi ismerősöm nem­rég jött … Tovább »

Új arcok – új gondolatok 2.

Szellemileg is „félzsidó” úton próbálunk maradni

Kaposi Dávid huszonhat éves. A szervezett zsidó élettel, ifjúsági szervezetekkel – kivéve a Marom Klubot, amelynek alapító tagja volt – nem került kapcsolatba. Az ELTE-n végzett magyar-pszichológia … Tovább »

„Zsidó blogger vagyok”

Bitter Brunó („Shadai”) huszonki­lenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes nap­lókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »

Amilyen a közösség, olyan a sajtója
Zsidó közösségi újságírásról rende­zett nemzetközi szakmai szimpóziu­mot a Joint és a Buncher program Budapesten, a Bálint-házban, ápri­lis első hetében.
A tucatnyi, főként közép-európai országokból ér­kezett szerkesztő és újságíró … Tovább »

HELLER ÁGNES
Freud, minden napra

Megszoktuk, hogy év­fordulókon emlékezzünk.*
Ilyenkor eszünkbe jut egy halott, aki valamikor a poli­tikában vagy a kultúrában kitüntető szerepet játszott, s akiről a nagyközönség, ha nem is a szakértő, azóta el­feledkezett. Freud nem tartozik … Tovább »