Vétó előtt a gyűlöletbeszéd-törvény?
Súlyos lelki sértés
Forrás: HVG
2007. november 08. Valószínűleg Alkotmánybíróság elé utalja Sólyom László köztársasági elnök a máris sokat vitatott gyűlöletbeszéd-törvényt. Feladná a leckét a bíróságoknak a polgári törvénykönyv (Ptk.) múlt héten elfogadott módosítása, ha Sólyom László köztársasági elnök rábólintana a szövegre.
Ezentúl ugyanis bárki polgári pert indíthatna, ha úgy érzi, a közösségét ért sérelem egyben az ő személyiségi jogait is sértette. A kormányjavaslatra elfogadott módosítás külön ki is emeli a lehetséges közösségeket: eszerint a személyhez fűződő jog megsértését jelenti, ha faji, nemzeti vagy etnikai kisebbségi, vallási vagy világnézeti, szexuális vagy nemi identitással rendelkező csoportokat ér támadás.
A magyar bíróságok gyakorlata eddig következetes volt abban, hogy csak az perelhet, akit konkrétan, személyében ért sérelem. Ezentúl viszont az adott közösség bármely tagja indíthat pert, s ugyanazért a cselekményért bármennyi eljárás kezdeményezhető. A szabad identitásválasztás elve alapján ráadásul bárki mondhatja magáról, hogy a sérelmet szenvedett közösséghez tartozik, ezt a nyilatkozatát a beperelt fél nem vitathatja.
A pert megalapozó sérelemhez az szükséges, hogy azt nyilvánosan kövessék el és súlyosan sértő legyen. A bíróságoknak értelmezniük kell majd ezeket a fogalmakat is, különösen annak eldöntése lesz vitatható, hogy mikortól súlyosan sértő valamilyen magatartás. A tervezet parlamenti vitája során szocialista és szabaddemokrata képviselők is felvetették, hogy e paragrafusban külön is ki kellene emelni, hogy csak az “emberi méltóságot súlyosan sértő” magatartásért lehessen perelni, ám végül az ezt célzó SZDSZ-indítvány nem kapott többséget. Azt a módosítást viszont elfogadták, hogy kizárólag a sértő megnyilvánulástól számított 90 napon belül lehessen pert indítani. Ez utóbbi – a sajtó-helyreigazítási szabályokat idéző – paragrafus valószínűleg annak kivédését célozta, hogy az esetleges kártérítéseket látva sokan vérszemet kapjanak, s újabb perek induljanak, ezúttal már jövedelem-kiegészítési céllal.
Komoly vitára ad okot az is, hogy az új törvény csak azokat a közösségeket védi, amelyek a társadalmon belül kisebbségben vannak. A szándék nyilvánvalóan az volt, hogy lehetetlenné tegyék azokat a pereket, amelyekre a “magyarság megsértése” miatt már készülődtek is egyes személyek és szervezetek. Ez a kitétel azonban nevetségessé teheti majd a bíráskodást, hiszen ez a megkötés például kizárja, hogy valaki a nők nevében indíthasson pert. De az is különös procedúra lesz, ha valaki a keresztények megsértése miatt indítana pert, s a bíróságnak először azt kellene eldöntenie, többségben vannak-e a keresztények Magyarországon. Lehetővé teszi a módosítás a perlést azon szervezetek számára is, amelyek célja általában az emberi jogok védelme. Ez a Társaság a Szabadságjogokért egyesület szerint szintén alkotmányellenes, hiszen lehet, hogy az adott közösség egyetlen tagja sem perelne, ám egy ilyen szervezet “helyettük” mégis megtehetné.
Fenntartásait fogalmazta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) polgári kollégiumának helyettes vezetője, Wellmann György. “Az valóban tarthatatlan, hogy a közösséget ért sérelmek miatt senki sem jogosult perelni, ám az egyéni igényérvényesítéssel nem értünk egyet” – mondta a HVG-nek. Az LB ezért olyan módosítást szorgalmazott, amely szerint csak az adott közösség érdekvédelmi szervezete perelhetne, s Wellmann elmondása szerint az LB továbbra is ezt az álláspontot képviseli majd az előkészítés alatt álló új Ptk. paragrafusainak megfogalmazása során.
Egyelőre azonban messze van a törvénymódosítás alkalmazása, hiszen Sólyom László minden bizonnyal előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök eddigi munkásságából következően ez szinte bizonyos: írásaiban többször taglalta, hogy a közösség megsértése esetén lehet-e személyiségi jogi pert indítani, s ha igen, ki lehet felperes. Kis Jánossal 2003-ban írt, a Népszabadságban megjelent cikkükben kijelentették: alkotmányos elv, hogy személyiségi jogait mindenki kizárólag maga érvényesítheti. A perindítás bizonyos megszorításokkal előfordulhat egy közösséget ért sérelem esetén is, fejtette ki Sólyom egy évvel korábban kifejezetten erről a kérdésről írt, máig publikálatlan tanulmányában. Szerinte az általában egy közösségre tett kijelentés nem minősül a közösség bármely tagját ért személyiségi jogi sértésnek, de a sérelem “átsugározhat” az egyénre, s ezért helye lehet per indításának. Egyik példaként a Fradi megvásárlásának esetét hozta fel, amikor is egyes MIÉP-vezetők nemzetellenesnek kiáltották ki a Fotex tulajdonosait. Mivel a sértő kijelentések név nélkül ugyan, de őket minősítették, Sólyom elképzelhetőnek tartotta a fotexesek fellépését.
Ugyanakkor nem tartotta lehetségesnek, hogy magukat zsidó vallásúnak vagy identitásúnak valló személyek polgári jogi keresetet indítsanak ifjabb Hegedűs Loránt ellen antiszemita jellegűnek tartott kijelentéseiért, mert nincsen mögötte konkrét személyt ért sérelem, s Sólyom szerint ez azzal jár, hogy perbeli legitimációját senki nem tudja alátámasztani.
Riba István
