UJS-konferencia

Idén április 11-től 13-ig került megrendezésre Csillebércen a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete (közismertebb nevén: a UJS) I. országos konferenciája, „Kö­zös Működés, avagy a Zsidó Ifjúság Összetartása” címmel. A rendezvényen közel száz középiskolás- … Tovább »

A zsidó iskolákban nincs meg a zsidó nevelés minimuma

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széder-asztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmajer Sándor (F.S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O.F.), az egri Székely Gábor (Sz.G.), … Tovább »

Kelet-Európa népei a kommu­nizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválság­gal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozó­fusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »

Amikor véletlenül (!) kezembe került a Szombat néhány példánya, eldöntöt­tem: előfizetője, rendszeres olvasója leszek a lapnak. Ennek immár két éve, és az a profi-olvasói véleményem, hogy a lap a hazai folyóiratok között feltétlen „dobogós” minősítést érdemel. Ez első­sorban … Tovább »

Bemutatjuk a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Egyesületet
“Feláldoztuk minden tartalékunkat”
Oroszországból csak 80 „hadifogoly” műkincs tér haza?
Gadó János: Zsidó iskolák Magyarországon I.
Jóvátétel
Göncz Árpád: 1100 éves együttélés
Pál Tibor: 120 évig készítsék!
Dr. … Tovább »

Ipari- és mezőgazdasági VÁLLALATOK, EXPORTÁLÓ CÉGEK, BANKOK ÉS ÜGYVÉDI IRODÁK

Egy évtizeddel ezelőtt – amikor még nem állt helyre a diplomáciai kapcsolat a két ország között – uta­zott ki Izraelbe az első hivatalos magyar kereske­delmi delegáció. Ha a kulturális életből … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Ortodox Hitközség 1997. évi közgyűléséről

Fixler Herman elnök ismét Zájin Ádár ünnepének napján, az esti ima kezdete előtt más­fél órával nyitotta meg az éves közgyűlést, amelynek feladata volt az 1996. évi zárszámadás és az 1997. évi költségvetés … Tovább »

Néhány órával azután jártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Rónai Ivánnál, a múzeumi főosztály vezetőjénél, hogy a Duma után az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács is megsza­vazta a háború során a Szovjetunióba, illetve Oroszországba került műkincsek … Tovább »

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

Van (tíz) képünk hozzá

Az 1945. január 1. előtt szüle­tett magyar zsidók számíthat­nak kárpótlásra a Magyar Zsi­dó Örökség Közalapítványtól. Az 55 éven felüli nők és 60 éven felüli férfiak automatikusan a jogosultak közé tartoznak, az ennél fiatalabb, de a fenti időpont … Tovább »

Kedves Barátaim!

A magyar-zsidó együttélés 1100 éve a történelem viharainak kitett keserves, a hatalom harcainak és a hatalomért fo­lyó harcnak kiszolgáltatott történet. En­nek az együttélésnek a története nem függetleníthető az európai zsidóság tör­ténetétől. A kezdetektől … Tovább »

Szeretem a tavaszt, mert ilyenkor olyan érzéseim támadnak, mint gyerekkorom­ban. Megmagyarázhatatlan jó érzések. Mintha az ember elvesztené korát, könnyűvé válna, gondtalanná. És ilyen gondolatok, érzések közepette láttam meg az egyik ház falán zöld (!) festékkel (valószínűleg … Tovább »

Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Elie Wie­sel híres holocaust-regénye, Az éjsza­ka, nem a zsidók szenvedéseiről és Isten haláláról való keserű elmélke­dés jegyében fogant, hanem épp ellenkezőleg: a nácik és a világ közöm­bössége elleni megbosszulás felhívá­sa? Úgy tűnik, … Tovább »

A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.

Az évek múlásával elfelejtettem né­hány egykori játszótársamat és a leg­több háború előtt és alatt megismert … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

A FILHARMONIKUSOK JUBILEUMA Tel-Avivban Zubin Mehta főzene­igazgató vezényelte a megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünneplő Izraeli fil­harmonikusok Zenekarának gálaestjét. Annak idején első koncertjükön Arturo Toscanini volt a karmester. A jubileumon először az alapítók közül … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »