„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Egy fotó az 1940-es évek elejéről, Szegedről. Egy jómódú zsidó vaskereskedő család önfeledt, boldog pillanatait látjuk. Családi ünnep van, tán születésnap, talán más alkalom. A háború poklának egyelőre nyoma sincs, a képen legalábbis semmi ilyesmi nem érzékelhető. Pedig … Tovább »

A fejlődéspszichológia egyik kulcskérdése a fejlődés egyetemes jellemzőjének tekintett kötődés kialakulása, úgy 7-9 hónapos kortól kezdődően.
A jelenség több megközelítésben tárgyalható. Sigmund Freud a táplálékigény kielégítésével hozta összefüggésbe. Erik Erikson, … Tovább »

A kisgyermekes zsidó családok körében sokan ismerik Bán Lindát, Verő Tamás rabbi feleségét, aki 2007 óta kilenc (nem pusztán) vallásos-ismeretterjesztő könyvet írt a kicsik számára. A kötetek hangvétele megkapóan közvetlen. Tabuk nélkül, könnyed stílusban segítenek gyereknek, … Tovább »

Izraelben – legalábbis szekuláris körökben – alapvetően a határok megszabását nélkülöző, liberális és gyermek-centrikus modell a mérvadó.
A gyermek szent és sérthetetlen, minden kívánságát lesni illik, és ha lehet, azonnal ki kell elégíteni, az amerikai elképzelésekhez … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

Fazekas Géza szóvivő közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

Hitlerre való utalással támadta Beate Klarsfeld az irodalmi Nobel-díjas Günter Grasst annak vitatott költeménye miatt.
Klarsfeld pénteki közleményében Hitler egy 1939-ben elmondott, fenyegető hangú beszédéből idézett, amelyben a náci diktátor az úgynevezett nemzetközi finánczsidóságról beszélt. E kifejezés helyére az Izrael elnevezést állítva Hitler szövegéből Grass versének mondandója – “ugyanaz az antiszemita duma” – tűnik elő – vélte Klarsfeld, aki több náci háborús bűnös felkutatásában és felelősségre vonásában közreműködött.

Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete szerint minden demokratikus erőnek és a társadalomnak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy nem tolerálják az olyan nyilatkozatokat, mint amilyet Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő tett kedden a Parlamentben.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

Gyorsan felfelé ívelő sportpályafutását megtörték ugyan a második világháború előtti megkülönböztető törvények, a nehézségeken tántoríthatatlanul felülemelkedni képes kevesek egyikeként azonban nem hagyta, hogy a sors kifogjon rajta. A világégést követően mestere, Sárosi Imre irányításával egyre jobb eredményeket ért el, s az 1947-es, monte-carlói Európa-bajnokságon ezüstérmes, az 1948-as, londoni nyári olimpián pedig negyedik lett 200 m mellen. A csúcsra az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban már aranyérmet eredményezett nagyszerű úszása 200 m mellen, ahol úgy nyert, hogy a világon először végigpillangózta a távot.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

Állami léte talán legnehezebb időszakát éli Izrael. A mindent felülíró, második holokauszt rémképét előrevetítő iráni atomfenyegetettség mellett “hagyományos” problémái, a palesztin kérdés és a nemzetközi megítélés romlása is egyre súlyosabban nehezedik Tel-Avivra. Tavaly ősz óta a pártok sorozatos tisztújítási eredményei is azt mutatják, hogy az ideológiai hovatartozást felülírják a biztonsági kérdések.

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

Egy kísérleti filmnél nem lehet húszezer nézőnél sokkal többre számítani, még Izraelben sem. Ez a film nem kínál könnyű kielégülést, ezért sokaknak nyilván nem vonzó. Nincsenek benne „jó” karakterek, akikkel azonosulni lehet. Rendőrökkel azonosulni nem könnyű, noha ezekben van valami megkapó. A másik csoport eszméi igaznak tűnhetnek sokak számára, ők viszont érzelmileg hidegek. Elidegenedettek. Ők sem igazán vonzóak.

A rend őre című izraeli filmet januártól játsszák a mozik. A pesti bemutatón a rendezővel, Nadav Lapiddal Gadó János beszélgetett.

A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan orszagban is, ahol ezeknek több mint százéves hagyományai vannak. Az arab világban a demokráciának alig vannak gyökerei. A mértékadó arab újságok java … Tovább »