Az emberi jogi bizottság elítéli a társadalmi csoportok vagy kisebbségek elleni megnyilatkozásokat
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.
A bizottsági elnök az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a Jobbik képviselőjének beszédében a tiszaeszlári per felidézése összeegyeztethetetlen a magyar politikai kultúra íratlan szabályaival.
Mint írta, az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a gyűlöletkeltés és a gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítási szabadsággal való visszaélés. Ez a megnyilvánulás minden jóérzésű ember számára megalázó és sértő lehetett – fogalmazott a KDNP-s bizottsági elnök.
Lukács Tamás kiemelte: felelőtlen magatartásával a képviselő nemcsak önmagát, és a tőle el nem határolódó pártját, hanem a magyar parlament tekintélyét is veszélyeztette. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy elengedhetetlenül szükséges a parlamenti fegyelmi jog és etikai szabályok világos és megfelelő biztosítékokkal alátámasztott megteremtése – zárul a kommüniké.
A tiszaeszlári vérvád, amelyben 1882-ben helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószava.
Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében. Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője tett feljelentést, álláspontja szerint a televízión keresztül közvetített beszédében Baráth Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője az ország nyilvánossága előtt a magyar zsidóság ellen uszított, és ezzel közösség elleni izgatás bűntettet követett el.
Baráth Zsolt múlt kedden, napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró “külső nyomásra kénytelen volt” felmentő ítélet hozni. A felszólalásra válaszoló Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.
A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel “ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint”.
Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólította Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról.
A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is.
