1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

…és két francia kamaszlány, akik beleestek

A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.

Izrael nélkül rendezték meg a gázai újjáépítésről szóló konferenciát

Az izraeli-libanoni határtól alig négy kilométerre évtizedekkel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét egy különös hippi” mikroállam, amely békében él szomszédságával, s immár mintegy tizenöt éve beletörődtek létébe az izraeli hatóságok is.
Eli Avivin, az önálló” mikronemzet … Tovább »

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogyan viszonyult  Tormay Cécile a homoszexualitáshoz magánéletében, írói munkásságában? A nemi identitásra való rákérdezés nem csupán járulékos jellege lehet a tudományos megismerésnek, hanem olyan szempont, amely alapvetően befolyásolhatja a képek, irodalmi szövegek megítélését, de tanulságos lehet a későbbi értékelés szempontjából is. 

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

„Félig még köztünk van” — Szép Ernő a 21. században

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott … Tovább »

Részlet a Nobel-díjas író regényéből

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Szerencsére most nem menekülttáborról van szó, hanem szukkoti sátrakról, amelyek nyolc napra teljesen megváltoztatják Jeruzsálem egyes városrészeinek arculatát. Alább néhány képpel idézzük fel az ünnep hangulatát Izraelben, New Yorkban és Budapesten. Hag szameah, örömteli sátrak … Tovább »

Fiatal képzőművészek, azaz a tragédia utáni harmadik generáció holokauszt­emlékezetét mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől látható kiállítása.

Virtuális kiállítás és konferencia a Holokauszt Emlékközpontban

Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb – egyben legnagyobb magyar – művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb “hagyományait” követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia – mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra. 

A moszuli főmecsetben 2014. június 29-én egy fekete ruhás alak Mohamed próféta utódának, az új kalifátus fejének nyilvánította magát. Pár héttel később az észak-iraki város keresztényei (a térség egyik legősibb vallási közössége) tömegesen menekülni kezdtek, miután ultimátum elé állították őket: vallási adót fizetnek, áttérnek az iszlám hitre vagy meghalnak. Mindezek az események abba a konfliktussorozatba tagolódnak, melynek szembenálló felei az európai gyarmatosítók első világháborút követő területfelosztásának átalakításán ügyködnek. Maga a kalifátus kifejezés azonban régebbi időket idéz. Michael Wood, a Manchesteri Egyetem professzora fejti ki véleményét.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

avagy: lehetséges és lehetetlen választások