Összesen 207 találat (1 - 20) : Vadas János.
Schweitzer József ma lenne 103 éves. A Rabbiképző későbbi igazgatójának rabbivá avatása után sem szűnt meg a kapcsolata alma materével, az 1960-as évektől pedig Scheiber Sándor meghívására oktatott az intézményben. Az OR-ZSE Intézménytörténeti Kutatócsoportja írása.
Schweitzer … Tovább »
Esztergályos Károly pályája az 1960-as évek elején indult, amikor a televízió még gyerekcipőben járt Magyarországon. A főiskolán filmrendezést tanult, bár eredetileg karmester vagy színházi rendező szeretett volna lenni, végül a televízió mellett döntött, mert állandó munkalehetőséget … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha éppen róla fogok majd olyan történetet olvasni, amelybe belesajdul a szív. A tanárnőről, aki nem volt sem a gyerekek, sem a tanári kar kedvence, s a szülein kívül talán senkié sem.
Szinte mindenkihez volt egy találó, rossz szava, amit nyersen … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
A holokauszt 80. évfordulója kapcsán tartott előadást a B.A.Z megyei levéltár igazgatója a Miskolcon és környékén 1944-ben elkövetett tömeggyilkosságokról.
A konferenciáról a minap.hu portál tudósított.
A Holokauszt 80 Emlékév adott apropót arra, hogy egy holokauszt … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik?
De … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriumának elnöke és a kuratórium egyik tagja szerint Szász János rendező hazugságokat állított a Washington Postnak adott interjújában, amelyet az Index is szemlézett.
Vidnyánszky Attila és Lajos Tamás az MTI-hez kedden eljuttatott … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják.
Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »