(Lovas Nagy Anna-Raj Ráhel-Raj Tamás: Amit tudni kell a zsidóságról, Makkabi Kiadó, 1995, 175 oldal, ár nélkül)

A recenzens első mondatában kény­telen ellentmondani a könyvet kitaláló, azt szerzőként, szerkesztőként is jegy­ző tudós rabbinak, aki utószófélében azt közli, … Tovább »

Beszélgetés Csorba László történésszel

Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?

Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelke­zett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hit­község elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »

Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiá­ból bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjai­ban. A falasák tüntetését a … Tovább »

Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)

Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki ele­mi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »

Kedves János,

engedd meg, hadd könnyítsék szemé­lyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó je­lentette meg, kiadását a Soros Alapít­vány és a Mozgókép-alapítvány támo­gatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »

Szántó T. Gábor: „könyv, aminek címe minden sora”
Szőke György: Pszichoanalízis – titok nélkül
Szegő György: Kezek, 1944
Kállai R. Gábor: Antiquar No. 44.
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés I. rész
Hírek
Túlfejlett bevándorlók
Gadó János: A vallásos cionizmus … Tovább »

sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1895. szeptember

A vallásos érzület fejlesztése

…bármennyire is eltérőek legyenek né­zeteink, kell, hogy megegyezzenek és meg is egyeznek abban, hogy a vallásos érzület ijesztő, vészt hozó módon ha­nyatlik és az új és újabb nemzedék min­dig … Tovább »

Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. … Tovább »

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »

Gazdagabb, szebb lett a Zsidó Múzeum

1993 decemberében világszenzációt jelentett a döbbenetes hír: kirabolták a budapesti Zsidó Múzeumot. A pénzben kifejezve dollármilliókat érő, érzelmi értékben pedig felbecsülhetetlen kincseket vittek el a bizonytalan biztonsági berendezés … Tovább »

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivata­los kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »

Radnóti Zoltán: Az örök béke udvarában
Jólesz László: Egy fontos reprint
Dési János: Örömlány Auschwitzból, avagy vissza a riporterhez
Gimes Katalin: Az Éden pokla
Békés Attila: Kallus aranya Purimban
Díjazott könyvek
(-i -m): Zsidó zenei kutatócsoport alakult
Stuart Schoffman: … Tovább »

A hazai cionizmus

A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció öröm­mámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »