Összesen 3,851 találat (3561 - 3580) : U. A..
Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?
Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »
(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvételű regényben a szerző egy helsinki antikvárius életútján keresztül, a finnországi orosz-zsidó kisemberek világától kiindulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.
Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Kiből lesz Izraelben kneszettag?
A régi időkben Izraelben a „szivarfüstös hátsó szobákon” keresztül vezetett a jelölt útja a Kneszetbe: ha fel akart kerülni a két nagy párt egyikének képviselőjelölt-listájára, a párt befolyásos személyiségeivel kellett kapcsolatba … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiából bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjaiban. A falasák tüntetését a … Tovább »
A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán maguk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Vezetője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
Beszélgetés Tatár György filozófussal
Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.
Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrségének a zsidósággal kapcsolatos tevékenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások körüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »
Szombat szerkesztősége, Yahalom Zsidó Szabadegyetem részére
Kedves Barátaim!
Nem tudom megállni, hogy írásban is ne gratuláljak az irodalmi konferencia sikeréhez és ne méltassam annak fontosságát
Tudomásom szerint ez volt az első olyan zsidó összejövetel az elmúlt hat-nyolc … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »