Felhívás

Scroll down for English version

A házasságközvetítés előnyei

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről – mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Interjú Mérő Verával

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

Halálra ítélték Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar állam a legnagyobb bűnt követte el állampolgáraival szemben. Miután több évtizeden át tudatosan gerjesztette az indulatokat zsidó honfitársainkkal szemben, a kirekesztés és megbélyegzés eljutott a fizikai megsemmisítéshez. A gettókba zárás, a deportálás végső állomásai a koncentrációs táborok voltak, ahol közel 600 ezer magyar állampolgár, felnőtt és gyerek, nő és férfi pusztult el. Egyetlen bűnük zsidó vagy cigány származásuk volt.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.

Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »

A Heves Megyei Főügyészség sajtóközleménye

Az Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum igazgatósága arra hívta fel nemrégiben a figyelmet, hogy a látogatószám ugrásszerű megnövekedése miatt a jövőben már csak a látogatási szándék előzetes bejelentésével tudja fennakadásmentesen fogadni az érdeklődőket.

Andrzej … Tovább »

Palya Bea a Selymekről, a készülő koncertjéről beszélt, de szóba került még a nőiesség, az erős nő képe, ahogy a nők egymás iránt érzett szeretete, tisztelete is. Persze a mezítlábas éneklés sem maradhatott ki.

Két hét múlva egy hatalmas durranás lesz a MÜPÁ-ban, … Tovább »

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

László Róbert választási szakértővel, a Political Capital politikai elemzőjével a Jobbik ajka-tapolcai időközi parlamenti választási győzelme apropóján készített angol nyelvű videóinterjút a Budapest Beacon. A szakember szerint reális forgatókönyv, hogy 2018-ban nyer a Jobbik, de nem lesz abszolút többsége, „és akkor bármi megtörténhet”.

Nem iszlámellenes a Behódolás: mindenki megkapja a magáét – a francia irodalom legpimaszabb szerzőjének Víziója az új Európáról

A holokauszt áldozataira emlékeznek Cserépfaluban 2015. május 24-én.

Rövid falusétán az 1944-ben deportáltak házait érintik a résztvevők, megtekintik a falu híres szülöttjének, az egykori könyvkiadónak, Cserépfalvi Imrének az emlékszobáját és a budapesti holokauszt-emlékmű … Tovább »