Összesen 11,371 találat (10621 - 10640) : TEV.
(Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-44. Primor Kiadó, 289. oldal, 380,-Ft.)
A könyvet egy rossz hírű üzlet kirakatában láttam meg a Szittyakürt, a Hunnia és hasonló elvtársaik társaságában, ezért gyanakodva vettem kezembe: honnan ez a hirtelen jött együttérzés a Soa … Tovább »
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
Először történt meg, hogy hálásan fogadtam egy minden ízében kiszámítottan profi munkát. Azelőtt azt hittem, hogy ami igazán tökéletes, az lehet jó, lehet nagyszabású, sőt fantasztikus is, de egyvalamire nem képes: nem tud megrázni a művészet erejével. Meggátolja ebben a … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Apai nagyapám hajókovács volt. Foglalkozása elfelejtődött volna, ha kovácsmesterségéből származó stigmája erre nem emlékeztet. Munka közben a forró forgács egyik szemét kiégette. Üres szemgödrébe üvegszem került. Nem emlékszem, mikor vettem észre először, hogy csak az … Tovább »
Irving Greenberg szerint a Soá utáni teológia alapelve az kell, hogy legyen: „semmilyen teológiai vagy más jellegű állítás nem lehet hiteles égő gyermekek jelenlétében”.* Erőteljes és provokatív kijelentés ez, mely után talán azt érezhetjük, amit Wittgenstein: „van, amiről … Tovább »
Dolgozatom témája Isten valamely tekintetben korlátozott voltáról szóló, a Soá utáni zsidó teológiai értekezések áttekintése. Nagy kihívás ez számomra, mert gondolatmenetemhez történelmi és teológiai hátteret kell biztosítanom, mielőtt témámhoz érnék.
Bevezetés … Tovább »
Rabbi Ephraim Oshry 1914-ben született Litvániában. A korszak híres rabbinikus tekintélyeinél tanult. A második világháborút a kovnói gettóban vészelte át. Jelenleg New Yorkban él. Az itt következő fordítások egy ötkötetes responzumgyűjtemény rövidített, angol változatából … Tovább »
Az Arendt-Scholem levélváltás
1960 májusában jelentette be Ben Gurion izraeli miniszterelnök a Knesszetben, hogy az egyik leginkább keresett háborús bűnös, Adolf Eichmann Izraelben van, és izraeli bíróság előtt kell számot adjon a háború és a náci genocídium során elkövetett … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »
Antall József miniszterelnökkel 1992 őszén történt találkozás után a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége eljuttatta a kormányfőhöz azt a törvényjavaslatot, amely a Holocaust tagadásának bűncselekménnyé nyilvánítását célozta, hasonlóan a többi európai országhoz.
Az … Tovább »
A Holocaust tagadása az antiszemitizmus egyik legalattomosabb formája s a neonáci arzenál egyik leghatékonyabb fegyvere. A Holocaust tagadásának elítélése nemcsak a zsidóság számára fontos, hanem minden olyan demokratikus erő alapvető kérdése is kell legyen, mely a szélsőjobb … Tovább »
A számlák nem tartoznak a levéltárak információt hordozó iratai közé. Rendszerint nem is őrződnek meg, hiszen a szabályzatok szerint 3-5 év után kiselejtezhetők. Jogérvényüket ennyi idő alatt elveszítik. Ezért különleges a Magyar Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi … Tovább »
Szarajevó. Ennek a városnak a neve nem csak a tenger szenvedést, mindennapi vért, ártatlan áldozatok tömegét jelenti, de egyben az európai civilizáció legfontosabb konfliktuscsomója is. A város lakói ellenállásukkal, hősiességükkel, s leginkább: életükkel fizetnek a kultúránkat … Tovább »
Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarországon is sokat tettek az 1944-ben tetőző magyarországi zsidó katasztrófa politikatörténetének feltárásáért, bátran mondhatjuk, hogy a leghősiesebb összegző munka egy New York-i dolgozószobában folyt e … Tovább »
filmnovella*
Piszkos, ólomszürke hajnal. Ilyenkor képtelenség felébredni, kikászálódni az ágyból. Amíg a kávé lefő, addig tehetetlenül toporgok a konyhában. A térképet nézegetem, hova megyünk, hány kilométert kell utazni az ismeretlen falu felé.
Csak annyit tudok róla, … Tovább »
Székelyek és zsidók
A második világháború előestéjén, Turnu-Severinben, egy hajó fedélzetén, folytak a tárgyalások a magyar-román határkiigazításról – eredménytelenül. Botosaniban értesültünk az egyezkedés kudarcáról, mint magyar, illetve zsidó munkaszolgálatosok. Összecsaptak … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »