Elfogták a Hanuka tiszteletére emelt menórák és emléktáblák rongálóit – tudta meg a Népszava. Bognár Kinga a BRFK sajtószóvivője közölte, hogy két fiatalember maga jelentkezett az I. kerületi kapitányságon.

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

56 éves korában, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Bächer Iván – tudatták az újságíró Facebook-oldalán.

Bächer Iván 1957. március 25-én született. A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán … Tovább »

Sakkrejtvényekkel tűzdelt ifjúsági kalandregényt írt Berg Judit József Attila-díjas író minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit közreműködésével. Az Alma – A sötét birodalom című kötet már kapható a könyvesboltokban.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg vasárnap este a Herzl-központ a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ismeretlen férfiak 2013. november 30-án 5 óra 5 perc és 5 óra 45 perc közötti időben a Hanuka ünnep tiszteletére emelt menórákat és emléktáblákat rongáltak meg.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

A Kidma emlékkonferenciát szervez a Jom Kippuri háború negyvenedik évfordulója alkalmából. Az esemény december 16-án, a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben lesz, ahol több megközelítésből mutatják be az akkori eseményeket és azok következményeit.

Különös kérdéssel járt közben védence érdekében egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvédi minőségében tevékenykedő jobbikos képviselő az eljáró bírónőt felszólította, hogy „az elfogulatlanság megállapítása érdekében” nyilatkozzon arról, hogy zsidó származású-e. Gaudi-Nagy azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária felmenőit, mert az ügyben egy másik, szerinte zsidó származású magyar – jobbikul: „zsidó ember” – is érintett.

A Pozsonyi úti hajléktalan, Sándor megható története kering a Facebookon.

„Édesapám fékezett habzással járt el a templomba. Vallás és liturgia terén mély tudatlanságban éltem az eddigi 67 évemet. Hiába tudtam már kisgyerekkoromban, hogy van pészah, purim, jom kipur stb., azt kérdeztem: nekünk miért nincs karácsonyfánk? Erre a szüleim azt mondták: tűzvédelmi okok miatt.” Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész.

A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült.

A másfél milliárd forintos civil alap támogatásaira több mint ezer pályázat érkezett – számolt be L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének kommunikációs vezetője.

Áldott, békés és boldog ünnepet kívánt Orbán Viktor miniszterelnök a hazai zsidóság képviselőihez hanuka alkalmából intézett üzenetében, amelyről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatott.

A Stuxnet a hadtörténelem első igazi katonai célú számítógépes vírusa volt (mármint az első, ami nyilvánosságra került), amit Izrael és az USA titkosszolgálatai fejlesztettek közösen, és Irán ellen vetettek be. A vírus súlyos üzemzavarokat okozott Irán legfontosabb nukleáris létesítményében, a natanzi urándúsítóban, szakértők szerint összességében két évvel vetette vissza az ország atomprogramját, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Irán végül feladja a törekvéseit arra, hogy atomfegyvert állítson elő.

Avagy: mi az a biológiai végrendelet?

Walter Heller munkaszolgálatost és több tucatnyi társát 1944. november 28-án mentette meg a deportálástól a Józsefvárosi pályaudvarra érkező Raoul Wallenberg.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajló irodalmi szeminárium-sorozat folytatódik. Az elkövetkező három félévben a szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése az irodalomban. 

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…