BZSH: Megvolt a közgyűlés, megvan a költségvetés
A Budapesti Zsidó Hitközség december első vasárnapján tartott közgyűlést, ahol többek között elhangzott: el kell érni, hogy a közösségi élet fejlesztésére végre valóban szülessen koncepció. Elfogadták a jövő évi költségvetést, megválasztották a számvevő és számvizsgáló bizottság új tagjait.
A 2015-ös évi zárszámadásról, a szervezet jövő évi költségvetésének elfogadásáról, valamint a számvevő és számvizsgáló bizottság három leendő tagjáról döntött a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) december 4-én lezajlott közgyűlése. A Síp utcai székház dísztermében megrendezett plénumon ötvenöt szavazási joggal rendelkező küldött vett részt, így az Ács Tamás elnök által levezetett közgyűlés határozatképes volt.

Kunos Péter ügyvezető igazgató, Ács Tamás elnök. Fotó: BZSH
A 2015-ös zárszámadás elfogadása után a 2017-es gazdálkodás főbb jellemzőit
Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója ismertette, aki bevezetőjében hangsúlyozta: az elöljáróság az elmúlt hetekben külön-külön tárgyalt a körzeti elnökökkel és intézményvezetőkkel az előttük álló feladatokról, tervezett fejlesztéseikről, valamint a BZSH rendelkezésére álló forrásokról, s az egyeztetéseken mindenkivel sikerült konszenzusra jutni. Kunos elmondta: a hitközség bevételeinek meghatátozó része a turizmusból folyik be, az ágazatból az elmúlt időszakban lényeges bevételnövekedést tapasztaltak. Ehhez kapcsolódva megemlítette az idei Zsidó Kulturális Fesztivált, amelyre meglátása szerint a tartalmát illetően nem lehet panasz, pénzügyileg azonban veszteséges volt. A veszteség a tavalyi fesztivál nyereségével volt egyenlő, ezért az a cél – tette hozzá – hogy jövőre nyereséges, vagy legalábbis nullszaldós rendezvény-sorozatot bonyolítsanak le.
Az ügyvezető igazgató a hitközség jövő évi kiemelt feladatai közé sorolta a hitélet megerősítését, ezzel kapcsolatban a szociális és oktatási intézmények lehetőségek szerinti fejlesztését, s a minél nagyobb biztonság megteremtését. A főbb teendők sorában megemlítette a csepeli zsinagóga ügyét, az idén októberben tűzesetben megrongálódott zuglói zsinagóga helyreállítását, a Rumbach zsinagóga fölújítását, a kóser konyha üzemeltetését, valamint
a Kozma utcai zsidó temető rendbetételét.
Ez utóbbi kapcsán Kunos Péter úgy fogalmazott: a Kozma utcában olyan rossz állapotok vannak, hogy ha a temető fölújítására rendelkezésre állna több milliárd forint, akkor is nehezen lehetne észrevenni a javulást. Hozzátette: két amerikai kötődésű üzletember a közelmúltban azt tervezte, hogy a temető rendbetételére alapítványt hoz létre, amelynek támogatására az Egyesült Államokban indít adománygyűjtést. Az elmúlt két évben azonban komolyabb előrelépés nem történt, holott az említett üzletemberek légifelvételekkel is föltérképezték a Kozma utcai temetőt. Ehhez a témához kapcsolódva közölte: az óbudai és a farkasréti temetők korszerűsítésére a MAZSIHISZ-en keresztül állami forrás érkezett, amelyet a hitközség saját erőből kiegészít.
A zuglói zsinagógával kapcsolatba elhangzott: bizonyos, hogy a tüzet elektromos meghibásodás okozta, és mivel a biztosítási szerződés alapján nagy remények nincsenek egy komolyabb biztosítási összegre, a jövő évi tartalékok terhére számításba kell venni a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Ismertetője végén Kunos Péter közölte: a minimálbér emelésének esetleges negatív hatásaival az intézmények esetében számolni kell.
Kunos Péter mondandójához kapcsolódva Ács Tamás elnök a csepeli zsinagóga ügyét emelte ki, amelyet a „szívügyének” nevezett, s azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a három dél-pesti kerület (Pesterzsébet, Csepel, Soroksár) zsidó közössége végre méltó helyen és méltó módon gyakorolhassa vallását. (Az ügy előzménye, hogy a csepeli zsinagóga alapkövét 2013-ban rakták le, ám a templom különböző okok miatt még mindig nem készült el. Erről a Szombat korábbi számaiban is olvashattak.)
A jövő évi költségvetésről
szóló napirend hozzászólásai között elhangzott, hogy a zsidó temetések pontos árát illene előre föltüntetni, mert sokakat váratlanul érnek a hirtelen fölmerült tetemes költségek, s a kiadások csökkentése miatt előfordulhat, hogy zsidó embereket nem zsidó temetőben helyeznek örök nyugalomra.
Válaszában Kunos Péter azt mondta: alapelv, hogy zsidó ember zsidó temetőbe kerüljön, s az árak, tudomása szerint, hozzáférhetők a megfelelő helyeken és honlapokon. Ehhez Ács Tamás hozzáfűzte: ha hiányosak az árakról szóló tájékoztatók, akkor ezt minél előbb pótolni kell.
Egy felszólaló azt kifogásolta, hogy sok mindenről szó esik egy közgyűlésen, de a zsidó közösségi élet hosszú távú fejlesztésére nincsen koncepció, s szerinte a BZSH-nak válasszal kellene szolgálnia az olyan kihívásokra, mint például az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) beruházásában az Újlipótvárosban jelenleg épülő létesítmény. Válaszában Ács Tamás leszögezte: a BZSH-nak nem dolga, hogy az említett hitközség beruházásaira válaszoljon, az azonban nagyon lényeges, hogy a közösségi élet fejlesztésére végre valóban koncepció szülessen. Mint mondta, hasznos volna megfontolni, hogy alulról szerveződő módon minden zsinagóga körzet tartson vitafórumot egy koncepcionális vita lebonyolítására, amelyeknek tapasztalatait közösen összegeznék.
A 2017-es költségvetést – amely a korábbiakhoz képest jelentős strukturális változással nem számol – a testület egy ellenszavazattal elfogadta.

Szavaz a képviselő-testület. Fotó: Kácsor Zsolt
Ezután a számvevő és számvizsgáló bizottság új tagjainak pótválasztása következett.
Ennek azért van jelentősége, mert a BZSH alapszabálya szerint ez a bizottság „ellenőrzi a hitközség gazdálkodását, megvizsgálja a zárszámadás helyességét, indokolt véleményt terjeszt a közgyűlés elé a felmentvény felöli határozat tárgyában, esetleges gazdálkodási szabálytalanságról haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, s ügyvezetői igazgatói intézkedés elmaradása esetén jelentést tesz a közgyűlésnek”.
A tagok megválasztását a közgyűlésben komolyabb vita nem előzte meg, de egyes hozzászólásokból azt lehetett leszűrni, hogy többen azt kifogásolják: nem rendelkeznek elegendő információval róluk. Erre reagálva az egyik jelölt, Budai Lászlóné azt mondta: korábban részletes szakmai életrajzot juttatott el a hitközséghez, s feltételezi, hogy az minden érintetthez eljutott. A közgyűlésen Rosenfeld László, eddigi bizottsági tag lemondott tisztségéről, de az titkos szavazással megválasztotta a bizottság tagjává Budai Lászlónét, Féniász Pétert és Singer Pétert, a negyedik megüresedett helyről a következő közgyűlésen döntenek.