A gyűlölet terei

Írta: Szombat - Rovat: Politika

„Hate Spaces” címmel mutatták be az új amerikai dokumentumfilmet, amely az egyetemi campusokon terjedő Izrael-ellenes – és egyre kevésbé burkoltan antiszemita – hisztériát tárja a nézők elé.

hate-spaces

Részlet a filmből

Az amerikai diákmozgalmakat hagyományosan a szabadság melletti kiállás, a tekintélyellenesség, a kisebbségek elnyomása elleni lázadás és a polgári szabadságjogok, elsősorban a szabad véleménynyilvánítás melletti kiállás jellemezte. Ami azonban ma történik a campusokon, az e nemes eszmék kicsavarása, eltorzítása: a fő csapásirány immár nem az elnyomás csökkenése és az emberi jogok kiterjesztése, hanem a zsidó és elsősorban az Izrael mellett kiálló diákok megfélemlítése, marginalizálása, elhallgattatása, sőt üldözése lett.

Bár a testi erőszak mostanáig ritkaságnak számít, az egyetemi légkör olyan, hogy az Izrael mellett fellépőkbe belefojtják a szót, vagy azok – a pszichés nyomás hatására – eleve öncenzúrát gyakorolnak.

Hate Spaces Trailer Nov. 15th from Ralph Goldwasser on Vimeo.

A multikuti polkorrektség kriminalizál mindenfajta bírálatot, ami színesbőrűek, nők, gender kisebbségek, muszlimok vagy bármi más módon definiált csoport ellen irányul – kivéve a zsidókat és Izraelt. Manapság bármit büntetlenül lehet állítani Izraelről, az izraeli hadseregről; szabad az országot és népét az elképzelhető legszörnyűbb vádakkal illetni: gyermekgyilkossággal, nemi erőszakkal, szervkereskedelemmel, a kisebbségek erőszakos sterilizálásával, akár még genocídiummal is – mindezt minden alap vagy bizonyíték nélkül. Szabadon hirdethető, hogy a zsidók ellenőrzik a médiumokat és összeesküdtek a nemzetközi pénzügyi rendszer birtoklásáért, hogy ugyanők a felelősek a néger rabszolgaságért és a jelenlegi fajgyűlöletért egészen addig, hogy az amerikai rendőrök izraeli kiképzésben részesülnek az ártatlan fekete lakosság legyilkolása céljából. De jaj annak, aki egy ázsiai kinézetű nőt meg mer kérdezni, hogy melyik országból jött, vagy egy transzneműről nem a megfelelő személyes névmással tesz említést.

film-campus

Részlet a filmből

Az anticionizmus és a zsidógyűlölet szoros kapcsolatban áll, az egyik gyorsan siklik át a másikba. A különbségtétel lehetetlen, amikor Izrael vonatkozásában kettős mércét alkalmaznak a többi államhoz képest. Izraelt azért kezelik úgy, mint a zsidókat a többi nemzet között, mivel elsősorban zsidók lakják.

A több mint 200 campuson tevékenykedő, főleg külföldi, elsősorban muszlim hallgatókat tömörítő Students for Justice in Palestine (SJP) elnevezésű szervezet folytatja a leghevesebb zsidóellenes agitációt. Többnyire a diákok tartják fönn alapítványi pénzekből, de kívülről is kapnak támogatást. Olyan diákszervezetekkel működnek együtt, amelyek a Muszlim Testvériséggel, Hamasszal és egyéb terrorista csoportokkal is kapcsolatban állnak. A zsidók és Izrael démonizálása, az „elnyomott népekkel” történő összefogás hirdetése különösen sikeresnek bizonyult a feketék körében: így például a Movement for Black Lives kiáltványában szélsőséges Izrael-ellenes jelszavakat hangoztat.

Az egyetemeken széles körben terjedő baloldali ideológiák a posztkoloniális paradigmában gyökereznek: ennek értelmében a világ gyarmatosítókból és gyarmatosítottakból áll, és utóbbiak korlátlan jogokkal rendelkeznek az ellenállásra. Az Izrael és a zsidók elleni gyűlölet melegágyát jelenti számos egyetem etnikai és gender tanszéke, a közel-keleti tanulmányokat és kutatásokat pedig gyakran arab körök vagy Irán finanszírozzák.

Az egyetemi vezetés láthatóan irtózik a konfrontációtól, csak legvégső esetben hoz intézkedéseket, és akkor is inkább a nagyszájú diákság jogait védi. Bármilyen hamis vagy felháborító legyen is egy antiszemita vagy Izrael-ellenes kijelentés, azt a szólásszabadság vagy a tudományos kutatás szabadsága védi. Az előítélet más formáit ugyanakkor keményen büntetik: az érintett oktatókat elbocsájtják, az érintett szervezetek működését felfüggesztik.

A gyűlölet terei c. filmből világosan kiderül, hogy az egyetemi campusokon terjedő antiszemita mozgalmak bőséges anyagi támogatásban részesülnek, jól szervezettek és sikeresen szereznek híveket maguknak. Az idő múlásával egyre szélsőségesebb nézeteket hangoztatnak: ami tegnap még marginálisnak tűnt, mára teljesen elfogadott. A film említ néhány Izrael-párti szervezetet, ám ezeket a túlerő sarokba szorítja és állandó védekezésre kényszerülnek.

A film nem kísérli meg, hogy megoldást kínáljon. Még azokon a campusokon is nehéz az ellenállás megszervezése, ahol a diákság jelentős része zsidó. Ugyanis a zsidó diákok közül sokan Izrael ellenes állásponton vannak, sőt számos helyen belőlük kerülnek ki az ilyen szervezetek vezetői. (A film kiemeli Max Geller különösen visszatetsző példáját a Northeastern Universityről.)

A november 30-i New York-i premiert követően a film másutt is bemutatásra kerül. Nem lesz kellemes élmény, de sok tanulsággal szolgál. Az „ismerd meg az ellenséged” – változatlanul aktuális tanács.

Hate spaces: Producer: Ralph Avi Goldwasser, és Americans for Peace and Tolerance mozgalom.

Az Algemeiner cikkét Bassa László fordította

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Amerika, anticionizmus, antiszemitizmus, campus

[popup][/popup]