A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

Vider Ernő, itt használatos becenevén Hersi bácsi. 89 éves, már alig lát, de lépést tart a világgal: a jiddis dalokra, a héderben tanult imákra éppúgy emlékszik, mint cseh nyelvű tanulmányaira, a cionista mozgalomra, vagy a szibériai lágerévekre. De Dominique Strauss-Kahn szex-botrányát … Tovább »

„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”
(Spira Lázár egykori munkácsi fôrabbi)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az európai határok „légiessé” válásával egyre erősebben törekszik bemutatni a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, … Tovább »

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.

A rengeteg lapozgatnivaló újdonság, bemutató, felolvasás
és dedikálás mellett idén sem maradnak el a szórakoztató zenei és családi
események, valamint a szombatra időzített éjszakai hacacáré, a számtalan
rendhagyó programmal kecsegtető Könyvek Éjszakája.

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
 

Az élet szép Szász Lilla szerint, méghozzá nem is akárhogyan. Az
emberektől az, akik benne vannak. Akik újra és újra bizonyítják nekünk,
hogy a hihetetlen dolgok is igazak, hogy a legabszurdabb helyzetek is
valóságosak, hogy a legszomorúbb pillanatban is van, ami visszaránt.

Csatlakozz hozzánk 2011. június 5.-én vasárnap Budapest régi
Zsidónegyedében, és élvezd a fantasztikus Fun Run futóversenyt (1, 5
vagy 10 kilométeres távon), és a Judafest fesztivált. Fuss, hogy
segíthess az Izraeli Kulturális Intézetnek!

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

Balla Zsófia költészete a szó nemes értelmében vett klasszikus
költészeteszményt képviseli, mindez jól látszik legújabb verseskötetet
olvasva is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a költészet ne lenne
folyamatosan kísérletező, és ne próbálná meg tágítani saját határait,
épp ellenkezőleg…

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
 

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason,
Kunhegyesen, Kisujjszáláson, Kunszentmártonban, Turkevén és Karcagon a
Hitközség 1855-ban alakult meg. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír
halált.