Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).

A rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy az ifjúság a társadalmi progresszió, a demokratikus alapértékek letéteményese. A százezres tömegrendezvényeken – például 1988. június 27-én, 1989. március 15-én vagy éppen június 16-án – a fiatalság erőteljesen felülreprezentáltan képviseltette magát. 1993-ban az ELTE-n, arra gondolván, hogy tudják rólam, hogy zsidó vagyok, tehát nem néznek antiszemitának, elsütöttem egy enyhén antiszemitának is fölfogható – egyébként nagyszerű – poént, mire úgy tekintettek rám, mintha leprás lennék.

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

Kóser eljárás?

Közép-Európa egyetlen zsidó kórházába, a Sze­retetkórházba a zuglói Amerikai útról érkeznek meg az ápolásra szorulók. A rendkívül kellemes, zöldövezetben mű­ködő intézményt a Mazsihisz működte­ti. A Szeretetkórház az elmúlt évtizedek óta folyamatosan … Tovább »

KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?

Fél órája nyomorék törpé­ket láttam egészséges fi­atal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autó­hoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombave­szély. Saját erejükből … Tovább »

Berlini irodalmi szalon Budapesten

A „Berliner Zimmer”, a Lipcsei Könyvvásár egyik kiemelkedő ese­ménye, Varsó és Prága után idén a XII. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválon is bemutatkozott. A nagy­szabású irodalmi szalon előadói kö­zött számos olyan tudóssal és mű­vésszel … Tovább »

Novák Attila: Egy választás anatómiája
Gadó János: Új kormányok a kerítés két oldalán
Szegő Péter: „Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Vértes István: Olvasóink írják
Szellemileg is „félzsidó” úton próbálunk maradni
Csáki Márton: „Zsidó blogger … Tovább »

GADÓ JÁNOS
Jobboldal – antiszemitizmus nélkül?

A magyarországi zsidók túlnyomó része az Orbán Viktor által lét­rehozott jobboldali populista tö­megpártra éppoly irtózattal te­kint, mint 1990 óta minden kar­akteres jobboldali mozgalomra.
Az irtózat genezise feltehetőleg … Tovább »

GADÓ JÁNOS
A zsidó iskolák végzettjei – 2005
2. rész

Az alábbi tanulmány a zsidó iskolákban érettségizett fiatalokról szóló felmérés második része. Az írás első része a Szombat 2005. decemberi számában jelent meg, ott olvashatók a kutatásról szóló technikai tudni­valók … Tovább »

AHAD HA-AM
Ősimádat
(1897)

Bevezető megjegyzés: A Tóra szó, amely „taní­tást vagy „útmutatást” jelent, s nem „törvényt”, szigorú értelemben a Pentateuchusra vonat­kozik – ám a zsidó gon­dolkodási rendszer fejlődésében immáron e rendszer totalitását jelö­li – beleértve … Tovább »

Mit kínál az ön pártja a zsidóknak?

Az áprilisi választásokra tekintettel megkértük a négy parlamenti párt egy-egy vezető személyiségét, fejtsék ki pártjuk zsidósággal/Izraellel kapcsolatos politikáját – ha van ilyen. Herényi Károllyal, Horn Gáborral, Pokorni Zoltánnal és … Tovább »

SMUEL ÉS LUCIA SZIGETE
Rodosz zsidói közt

Kedvelt turistacélpontunk a görög szigetvilág, és azon belül is a rózsák, szarvasok és lo­vagok hona, Rodosz. A sziget azonos nevű fővárosának egyik páratlan neve­zetessége hajdani zsidónegyede, amely olyan diszkréten rejtőzik a látnivalók … Tovább »

„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál

1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az ame­rikai hírszolgálat … Tovább »

„A sakk nekem Magyarországhoz kötődik”
Az Izraelben élő Polgár Zsófiával beszélget Shiri Zsuzsa*

A sakkvilág különösen macsó?

Abszolút. Eleve külön versenyek vannak nőknek és férfiaknak. Én már ezt sem értem. Amikor az apu még ré­gen föltette a kérdést, … Tovább »

„Nem bántam volna valami konok kis botrányt”
Závada Pállal beszélget Szántó T. Gábor

Sokan és sokat beszélnek a múltfel­dolgozás szükségességéről. Szüle­tett egy könyv, amely megteszi, amit lehet. Závada Pál A fényképész utókora című regénye írói számve­tés … Tovább »

GADÓ JÁNOS
A zsidó iskolák végzettjei
2005
Az alábbi összefoglaló egy kétéves kutatást követő első publikáció. A ta­nulmány szerzője köszönetét mond mindazoknak, akik anyagilag, szak­mai útmutatásukkal, közreműködésükkel, kritikai megjegyzésekkel hoz­zájárultak … Tovább »

„Ma nincs fasiszta párt a parlamentben”
Bence Györggyel beszélget Novák Attila

1941-ben született Budapesten. 1966-ban az ELTE BTK-n diplomázott filo­zófiából. Az MTA Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa, majd politikai okból eltávolítják. Lukács György és … Tovább »

Sztrájkok és terror – amúgy minden rendben Körkép az izraeli gazdaságról

„Kritikus év a mostani az izraeli gazdaság történetében.” Ezt a mondatot az ország fennállásának 55 éve alatt bármikor el lehetett mondani.

Távolról talán úgy tűnik, hogy minden baj oka a terror. … Tovább »

Törekvés a fényhez
Kaszab Judit kiállítása
(Vasarely Múzeum, 2003. október)

Túl van a nyolcvanon, és színgazdag siva­tagi tájképeket fest? Bernáth Aurél tanít­ványa volt, és később portréfestőként a világ legnevesebb uralkodócsaládjainak dolgozott? Bizony, mindez áll … Tovább »

„Hegedűvel könnyebb menekülni”Munkácstól a Queen Elisabeth Hallig

Jávori Ferenc, vagy ahogy mindenki ismeri, Fegya, a Budapest Klezmer Band alapítója és vezetője idén augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársaság Lovag­keresztjét. Arról az útról beszélgettünk vele, amely … Tovább »