Összesen 29 találat (1 - 20) : Szilágyi Júlia.
A Budapest Music Center nagyszabású rendezvénysorozattal köszönti a százéves zeneszerzőt.
A zeneszerző Kurtág Zoltán és Weiszberger Blanka gyermekeként született dél-bánsági asszimilálódott zsidó családban 1926. február 19-én.
Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
“Akarom, hogy halottaim túléljenek” – írta egy helyütt.
A jóbarát, Tamás Gáspár Miklós így írt róla: „Szilágyi Júlia, mi tagadás, hetvenéves, bár épp olyan óriásiakat kacag, s épp olyan apró és törékeny, csupa szem, mint amikor – negyven esztendővel ezelőtt, még … Tovább »
Néhány nappal az ünnep előtt Kolozsvárott, életének 88. évében meghalt Szilágyi Júlia romániai magyar-zsidó esszéíró. Tőle idézek: „Aki fel akar számolni egy kultúrát, másban vagy önmagában – az emlékeket kell kiirtania.”
Az írónő tudta, hogy az emlékezet … Tovább »
Meghalt Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus, tanár és gondolkodó. Életével és munkásságával mindannyiunknak példát mutatott. Szellemi szenvedély, emberi tartás és függetlenség jellemezte őt egész életében, olyan értékek, amelyekért soha nem engedett a hatalomnak és … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Az SZTE BTK és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közös konferenciája
Háromnapos konferenciát szervez az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szeptember 19. és 21. között, Budapesten, a Rumbach Zsinagógában. A konferencia … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
A Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói közleményben határolódtak el saját főnökük kijelentéseitől.
A múzeumban és tagintézményeiben mintegy 250 ember dolgozik, közülük e sorok közzétételéig 72-en írták alá eddig a közleményt, amelyben elhatárolódnak Demeter Szilárd … Tovább »
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
Részlet Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című könyvéből
Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »
Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.
Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.
Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!
Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.
Online aláírásgyűjtést indítottak neves művészek, tudósok, teológusok, közéleti emberek a Holokauszt Emlékközpont és a Veritas Intézet közötti megállapodás ellen. Alább a petíció teljes szövegét és a kezdeményezők listáját közöljük.
Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.
Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »
Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »
A húszas évek ezek, az az évtized, amelynek az elején a magyar felsőoktatásban életbe lép a numerus clausus. 1924-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor Bálint Györgyöt nem veszik fel a budapesti egyetem bölcsészkarára, megalakul Gömbös Gyula Fajvédő Pártja. Nem légüres térben kezd Komlós Aladár a zsidó lélek fölött meditálni.